Adminisztratív reformtervezet: a néhány ezer lakosú községek önkormányzat nélkül maradhatnak. Sok magyar települést érintene az összevonás

A szociáldemokraták jelentős döntést hoztak legutóbbi ülésükön, amely adminisztratív-területi átszervezésről szól, vagyis azon kisközségek számának csökkentéséről gondolkodnak, amelyek már évek óta kevés lakossal rendelkeznek, számol be erről a Digi24. Ez eddig a párt számára tabutémának számított. Megnéztük, hogy Szatmár megyében mely magyarlakta településeket érintene a változás.

„Ma a Nemzeti Politikai Tanács ülésén kormányzati, törvényhozási, politikai és szervezési kérdéseket vitattak meg. A kormányzati és törvényhozási szempontból prioritásként határozták meg egy munkacsoport létrehozását, amely kidolgozza az adminisztratív-területi reform törvénytervezetét. Ez egy olyan ígéret, amelyet a politikai osztály már nagyon régen tett, de még nem valósított meg” – számolt be Lucian Romașcanu a pártvezetés ülése után, olvasható a Digi24 oldalán is.

„Ez a lépés támogatja a reformot, hogy hatékonyabbá tegyük a helyi közigazgatásokat, ami természetes következményként az önkormányzati kiadások csökkenését és a lakosság javát szolgáló hatékonyság növelését is eredményezi” – tette hozzá Romașcanu a News.ro hírügynökség szerint.

Romașcanu elmondása szerint a törvénytervezetet a munkacsoportnak a következő hat hónapban kell kidolgoznia. Ezt követően a koalíció fogja megvitatni, majd a parlament elé terjesztik.

A szociáldemokrata politikus hangsúlyozta, hogy „szükség van a helyi közösségek konszolidációjára, valamint az állami és közszolgáltatások megerősítésére ezekben a közösségekben”.

„Számos területet érint ez a reform, beleértve az oktatást, az egészségügyet, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, az infrastruktúrát, és még sok mást. Nem az önkormányzatok felszámolása, hanem az összevonás az elv, amelyet valószínűleg szintén megvitatnak majd” – magyarázta Romașcanu.

A reform a 3000-4000 lakos alatti kistelepüléseket érinti, amelyeket várhatóan összevonnának.

Nagyon sok magyar községnek megszűnne az önállósága

Az adminisztrációs reform ugyan még nagyon kezdetleges fázisban van, de ebben a formában, vagyis ha valóban a 3000-4000 lakos alatti kistelepülésekre vonatkozna, Szatmár megyében nagyon sok községet érintetne.

Már az sem mindegy, hogy hol húznák meg a határ, hiszen rendkívül kevés olyan magyarok által többségében lakott község van a megyében, amelynek lakosszáma a legutolsó népszámlálást követően meghaladja a 4000-et. A nagyközségek között tartjuk számon a 2021-es népszámlálást követően Lázárit, Vetést és Halmit, ahol többségében vagy legalábbis jelentős magyarság él.

A 3000-es lélekszámot vagy azt meghaladót nyilvántartó községek csoportjában már több települést találunk Pusztadaróc, Mikola, Kolcs, Avasújváros, Börvely, Túrterebes, Szaniszló, de ide tartozik Szatmárhegy is, amelyik kevéssel, egész pontosan 50 lakossal marad le a 4000-es csoporttól. Felmerül a kérdés, hogy vajon mely településekkel vonnák össze őket?

A többi magyarlakta, vagy többségében magyarlakta település lakosságszáma pedig nem éri el a háromezret, azaz összevonásra kerülne valamely más településsel az új adminisztrációs elképzelés szerint. Hadad, Kaplony, Kökényesd, Érendréd, Mezőterem lakosainak száma 2000 és 3000 között van.

A 2000 alatti községek pedig biztos, hogy veszélyzónába kerülnének. Ezek között is találunk nagyrészt magyarok és svábok által lakott településeket is. A fent leírt adminisztrációs reform következményeként Mezőfény, Csanálos, Csomaköz, Egri, Kálmánd, Mezőpetri, Érszakácsi, utóbbi az egyik legkisebb községek a megyében, nem rendelkeznének önálló adminisztrációval, polgármesterrel.