A világ vezetői elutasítják Macron világháborúval fenyegető kijelentését, de akad egy kivétel

Emannuel Macron kijelentésével vihart kavart az ukrajnai háborúval kapcsolatban: a francia elnök hétfői beszédében nem zárta ki, hogy akár nyugati katonákat is küldjenek a harctérre. Több ország vezetője azonnal leszögezte, hogy nem támogatnak egy ilyen lépést, a magyar kormány pedig továbbra is a mielőbbi tűzszünetet és a béketárgyalásokat sürgeti. Elemzők szerint a Nyugat közvetlen részvétele a harcokban növeli egy nukleáris háború veszélyét is.

Ukrajnában a harcok folyamatosak, az áldozatok száma egyre nő. Az ukrán katonák arra panaszkodtak, hogy több nehézfegyverre és lőszerre lenne szükségük az ellenség visszatartásához.

Az Európai Unióban sokan támogatják az ötletet, hogy a harcok folytatásához Ukrajna katonai segítséget kapjon. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn még ennél is tovább ment és azt mondta: nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – fogalmazott a francia elnök, aki csütörtökön is kiállt nyilatkozata mellett és azt mondta: minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt volt.

A nyilatkozat nagy visszhangot váltott ki világszerte.

Magyarország azonnal közölte, semmilyen szín alatt nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába, és ezután sem fog fegyvert szállítani konfliktusban álló országnak.

Számos szövetséges állam is visszautasította a francia elnök ötletét, többek között Svédország, Spanyolország, Olaszország, a V4-es országok és Németország is.

De nem mindenki határolódott el Emmanuel Macron kijelentésétől. Kiderült Lettország nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését – erről a Magyar Nemzet írt. A lap felhívta a figyelmet arra,

a lett védelmi minisztérium szóvivője szerint országa fontolóra venné a részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodnának az ügyben.

Olaf Scholz német kancellár csütörtökön arról beszélt, Németország nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába, és a német nagy hatótávolságú Taurus rakétákat sem adják át, mert a szakszerű működtetéshez német legénységre lenne szükség Ukrajnában.

„Ötszáz kilométeres hatótávolsága van a Taurus rakétáknak, ha rosszul használják, akkor konkrét célpontot érhet el Moszkvában is” – mondta Olaf Scholz, aki szerint amit a célravezetés terén megtesznek a britek és a franciák, azt egy német nem teheti meg. A kancellár ezzel arra utalt, hogy a német katonáik külföldi bevetésének komoly alkotmányos korlátai vannak.

A britek már most is segítenek a harcokban – hívta fel a fel a Mandiner azokra az írásokra, amik szerint a német kancellár egy elvileg titkos információról beszélt egészen nyíltan. Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte: pontosan tudják, hogy a britek különböző formában támogatják Ukrajnát. Embereket biztosítanak és hírszerzési információkat is megosztanak.

Az amerikai védelmi miniszter egy kongresszusi meghallgatáson arról beszélt, szerinte Putyin a győzelme esetén nem állna meg Ukrajna határánál.

„Ha Ukrajna elesik, Putyin nem fog megállni, hanem tovább halad előre, támad és elfoglalja a szomszédjai szuverén területeit. Ha balti állam vagy, akkor nagyon aggódsz, hogy te leszel-e a következő, és ők ismerik Putyint, tudják, mire képes, és őszintén szólva, ha Ukrajna elesik, akkor tényleg úgy gondolom, hogy a NATO harcban áll majd Oroszországgal” – fogalmazott Lloyd Austin.

Csütörtökön az orosz elnök ostobaságnak nevezte azokat az állításokat, amik szerint Oroszország Európa megtámadására készülne, de közben üzent azoknak is, akik harcoló alakulatokat küldenének Ukrajnába.

„Meg kell érteniük, hogy nekünk is vannak olyan fegyvereink, amikkel csapást mérhetünk az ő területükre. Mindez egy nukleáris fegyverek használatával és a civilizáció elpusztításával járó konfliktushoz vezethet. Hát nem értik ezt?” – fogalmazott az orosz elnök, aki később a nemzetbiztonsági tanács egyeztetésén kitért az űrbe telepített atomfegyverekre is. Közölte: nincsenek ilyen tervei, de a világűrből érkező fenyegetésekkel is komolyan kell foglalkozni.