A Tövishát egyik rejtett kincse Hadad

Hadadon Balog Ferenc polgármester húsz éves tapasztalattal rendelkezik a tövisháti község irányításában, de nem fogyott ki a tervekből. Múltról és jövőről kérdeztük.

- Nem a legideálisabb a helyzete Hadad községnek, ha azt vesszük, hogy mekkora távolságra van a megyeközponttól. Mennyiben befolyásolja ez önöket?

- Mondhatnám azt, hogy észre se vesszük, de nem ez a helyzet. Sajnos ez minden szinten így van. Szatmár megye is igen távol van a fővárostól és ennek megvannak az előnyei és a hátrányai is. Hadadnál sincs ez másként. Emlékezzünk vissza, hogy volt egy időszak, amikor nagyon nehezen lehetett megközelíteni a községet, mert igen rossz állapotban volt az ide vezető megyei út. Ez azonban már nem áll fenn, hiszen 2023-ban befejezték a sokak által csak „tövisháti autópályának” nevezett útszakasz munkálatait több mint 40 kilométernyi szakaszon Béltek – Béltekfürdő – Dobra – Nántű – Szilágykorond – Bogdánd – Hadad – Szilágy megye határa szakaszon. Ez persze a megyei tanács projektje, amelyet a megyei utak korszerűsítésére és rehabilitációjára irányuló projektek révén, valamint országos és helyi költségvetési forrásokból hajtottak végre. Ez a beruházás megteremti az összeköttetést két fontos országút között. Ez pedig ugyebár megkönnyíti a közlekedést Zilah, Kolozsvár vagy Nagybánya irányába.

- De ugye nem csak a közlekedés miatt fontos ez az út?

- Azért, ha azt nézzük, akkor a legfontosabb az, hogy a lakosság biztonságosan tudjon közlekedni és lehetőleg az eddiginél gyorsabban is - hiszen voltak olyan szakaszok, amelyek sokáig szinte járhatatlanok voltak -, de természetesen a jó minőségű infrastruktúra azt jelenti, hogy a turizmus is fellendülhet, ezért a bélteki és dobrai pincészetek mellett nekünk is lesz belőle plusz hasznunk, elég ha csak a hadadi Dégenfeld- és Wesselényi-kastélyok látogatottságára gondolunk, de nyugodtan ide sorolhatjuk ennek a tájnak a csodálatos szépségét, amely önmagában vonzó lehet olyanok számára, akik nem ismerik csak a népszerűbb útvonalakat.

- Ha már a kastélyokat említette, mi a helyzet ezen a területen?

- Hadad nem csak természeti, de építészeti szépségekkel is megáldott. Az Árpád-kor óta lakott vidék számos kis települése közül az egyik leghíresebb Hadad, hiszen a híres Wesselényi-család egykori nemesi fészke volt. A mai napig hirdeti a két kastély, hogy a település valamikor sokkal előkelőbb helyet foglalt el a vidék életében. Hadadot Báthory István erdélyi fejedelem adományozta Wesselényi Ferencnek és a róluk elnevezett kastély az egykori hadadi vár köveiből épült részben. Jelenleg arra vár, hogy a szatmárnémeti Pannónia szállót is birtokló részvénytársaság befejezve a hotelt, s itt is megkezdje a munkát.

- Bizakodhatunk akkor abban, hogy hamarosan itt is megkezdődnek a munkálatok?

- Nagyon bízunk benne, hiszen nemrégiben itt jártak és egy kisfilmet készítettek a helyről, foglalkoznak az állagmegőrzéssel, ami azt jelenti, hogy ott van a a listán, foglalkoznak vele, tehát a mostani állapotában is impozáns épület visszanyerheti hajdani fényét és ha nem is lovaskocsik, de turisták autói begördülhetnek majd az udvarára. Ám nem szabad megfeledkeznünk a másik Wesselényi-kastélyról sem, amelyet már csak Dégenfeld-kastélyként ismernek. Az épület sokkal jobb állapotban van, hiszen visszakapták az örökösei, akik a részleges felújítása után 39 évre átadták a kastély használati jogát a a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek. Bízom abban, hogy a református egyházközségnek hamarosan új temploma lesz a kettéválásáról elhíresült régi helyett és akkor keresni kell a kastélynak egy másik hasznosulási formát, amelyben nagyobb szerepet kaphatna a turizmus is.

Új református templom alapkőletételénél tavaly

- Érezhető, hogy közel áll önhöz ez a vidék, nem fáradt bele a mindennapi teendőkbe ennyi éven át?

- Ugyan ki mondhatná el magáról teljes lelki nyugalommal, hogy minden napján ugyanolyan lelkesedéssel végzi a munkáját?! Húsz év alatt azonban felhalmoztam egy akkora tudást, amely átsegít a legnehezebb időszakokon is. Megismertem a közigazgatás minket érintő szintjeit, a költségvetéssel való hasznos zsonglőrködési lehetőségeket, hogy a jövőre nézve is lehessenek terveink, ne csak a mának éljünk.

- Beavatna minket ezekbe a tervekbe?

- Meg kell teremteni a fenntarthatóságot. Mivel a bevételeink nem túl magasak, jól kell gazdálkodni azzal, amink van, és csökkenteni kell a kiadásokat. Éppen ezért tervezünk egy napelem parkot, amely a közintézményeink áramellátását megoldaná, de fedezné a község közvilágítását is. Modernizáljuk a kultúrotthont, hogy legyen helye az ünnepségeinknek, s annak az újra egyre nagyobb népszerűségnek örvendő néptáncoló fiatalságnak. Ha valamire büszke vagyok, akkor ez biztosan az. Reneszánszát éli nálunk a néptánc oktatás és tanulás, segítettünk nekik ruhákat beszerezni, minden településen vannak egyre népesebb csoportok, s szeretnénk ezt támogatni is, amennyire csak tudjuk. De lehet, hogy nem is kellene kiemeljem, mert tulajdonképpen minden, amit megteszünk, az nélkülözhetetlen, így nem lehetne belőle prioritási listát felállítani.

- Ha nem is prioritási listával, de hogyan látja a község jelenlegi helyzetét?

- Teljesen élhető községnek látom, infrastrukturális szempontból biztosan. Saját szennyvíztisztító rendszerünk van és a szemétszállítást is mi magunk oldottuk meg. Ezek azok a közszolgáltatások, amelyeket részben a távolság miatt, jobbnak láttuk, ha saját magunk oldunk meg. Demográfiai szinten vannak gondjaink, de már nem látom ezt sem annyira elszomorítónak, mert vannak olyan csoportok, akik elkezdtek felzárkózni hála annak, hogy több mint 18 éve működik az after school, ahol a roma fiatalokkal egy lelkes tanítónő foglalkozik és ennek hála többen tanulnak tovább az általános iskola befejezése után is.

- Ha már az after schoolt említette. Az oktatási intézmények milyen állapotban vannak?

- Részesedtünk az oktatásfejlesztési programon keresztül az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatásban. Úgy tudom, hogy szinte minden benyújtott pályázat nyert Szatmár megyében, amelyben magyar diákok tanulnak. A mostani támogatásból például Szatmárnémeti tanintézmények mellett lelei iskolába is támogatás, de Kálmándra, Óváriba, Nagykárolyba, Kolcsra, Kaplonyba, Mezőfényre és sok más településre is jutott fejlesztési pénz. Ez is egy olyan rész, ahol szükség volt az RMDSZ bukaresti és megyei szintű jelenlétére.

- Milyen lenne polgármesternek lenni, ha nem Pataki Csaba vezetné a megyét?

- Mintha árva gyermekek lennénk, olyan lenne nélküle. Az nagyon fontos, hogy RMDSZ legyen képviselve megyei és országos szinten is, s lehet, hogy a mindennapi életben közvetlenül nem látjuk ennek a fontosságát, de az Európai Parlamentben is ott kell legyenek a saját embereink. Ha a polgármester mögött nincsen támogatás, akkor nagyon nehéz, nehezen képviseli egyedül magát, a minisztériumok előtt. Szinte lehetetlen érvényesülni, érdekeket hatékonyan képviselni, ha nincsen ott a támogató háttér, s lehet akármennyire jó az elöljáró, sokkal kevesebb eredményt tud felmutatni. S vannak olyan részek, amelyek az érdekképviseletben nem annyira látványosak, de ha elmaradnak, akkor a negatívumokat viszont nagyon gyorsan megéreznénk.