A többnyelvűség előmozdítását megcélzó projekthez csatlakozott a szatmári Identitás Alapítvány

Január 29-én, szerdán Szatmárnémetiben sajtótájékoztatót tartottak a „Határon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben“ című projekt kapcsán, melyhez projektpartnerként a szatmári Identitás Alapítvány is csatlakozott.

A sajtó képviselőit az alapítvány részéről Kovács Zsolt köszöntötte, majd röviden felidézte az Identitás történetét, tevékenységeit. Mint elmondta, a ’90-es években létrehozott szervezet hiánypótló szerepet tölt be a helyi magyarság életében, hisz nem titkolt céljuk a magyar közösség megmaradását és identitásőrzését támogató tevékenységek szervezése. Épp ezért örömmel fogadták a felkérést, hogy partnerként csatlakozzanak a szóban forgó projekthez, amely a határ menti kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítéséről és a kisebbségi nyelv használatáról szól.

Ezt követően Szabóné Cap Andrea, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás igazgatója vette át a szót, röviden bemutatva az általa vezetett szervezetet, mely a projekt vezető kedvezményezettje is egyben. Szabóné Cap Andrea elmondta, a társulás célja olyan határ menti és határon átnyúló problémák megoldása, amelyekhez európai uniós támogatásokra van szükség. Eddig főként természetvédelmi kérdésekkel foglalkoztak, épp ezért örömmel csatlakoztak egy olyan projekthez, mely új szakmai területekre evez. Arra vonatkozóan, hogy miért van szükség e kezdeményezésre, kifejtette, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében már az orosz-ukrán háború előtt is számos vegyes család élt, viszont a fegyveres konfliktus kirobbanása óta az ukrán közösség még tovább bővült, és a legtöbben nem beszélik a magyar nyelvet. Számukra ez a kezdeményezés biztonságot és lelki támogatást nyújthat - véli a társulás igazgatója.

Szabóné Cap Andrea után Tóth Tünde, az 1996-ban bejegyzett Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány vezetője részletesen ismertette a projektben résztvevő kárpátaljai partnereket, azaz magát az általa vezetett alapítványt, majd a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetséget, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, illetve a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezetet. Emellett a projekt megvalósításába bekacsolódik a főiskola bázisán működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont is, amely korábban számos hasonló kezdeményezést indított, és ezekben elsősorban a magyar nyelv használatát kutatták.

Utóbbi kapcsán a kutatóközpont vezetője, Híres-László Kornélia beszámolt róla, hogy az elmúlt években számos kisebbségi nyelvekre összpontosító tanulmány készült e téma kapcsán, és az egyik fő következtetésük az volt, hogy a kárpátaljai magyarok körében, hivatali közegben igen magas igény mutatkozik a magyar nyelv használatára, a magánszektorban pedig sokkal sikeresebbek azok a cégek, vállalkozások, amelyek nyitottak a többnyelvűség felé.

„A magyar-ukrán-román országhatár mentén a történelmi változások és azon belül az államhatárok átalakítása következtében számos kisebbség él a szomszédos ország területén, továbbá az orosz-ukrán háború kitörése után immár több ukrán állampolgár él az Európai Unióban, zömében Ukrajna szomszédos országaiban. A nemzetállamok területén élő kisebbségek érvényesülése nagyban annak függvénye, hogy az adott ország területén milyen lehetőség kínálkozik a kisebbség vagy a szomszédos ország nyelvének használatára. Az Európai Unió fejlődésének egyik fontos mérföldköve volt a kisebbségi nyelvek védelme, és éppen ezért fogadták el Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját 4 . A védelem annak megtapasztalása révén vált lényegessé, hogy a legtöbb esetben a nemzetközi konfliktusok egyik igen fontos kiváltó okaként jelentek meg az európai események sorában a nyelvi kérdések. Egy másik fontos aspektus, hogy a határok átjárhatóságával a gazdasági együttműködést kívánják ösztönözni, és a sikeres együttműködések előmozdítása legtöbb esetben a jó kommunikáció függvénye. Azt tapasztalhatjuk, hogy egy sikeres vállalkozás a határmenti övezetben sokszor csak azért veszít a klienseikből, mert csak egy (legtöbb esetben az állam) nyelvén teszi közzé az információkat. Célunk, hogy előmozdítsuk a többnyelvűséget, figyelembe véve a másik régióból érkező vagy kisebbségi látogatók igényeit“ - derül ki a projekt ismertetőjéből, mely arra is rávilágít, hogy mely két fontos területre fognak fókuszálni a 2025. december 31-ig tartó megvalósítás alatt:

• egyrészt a kisebbségek jogainak érvényesítése, kisebbségi nyelv használata a célterületen, mind az Európai Uniós tagállamokban, mind annak szomszédságában
• továbbá a gazdasági együttműködések ösztönzése a nyelvi sokszínűséggel.

Ami pedig a konkrét tevékenységeket illeti, a projektben részt vevők meg fogják keresni azokat a helyszíneket a valós vagy online térben, hivatalos és magánszektorban, ahol jelen van a nyelvi sokszínűség, és ezek közül kiválasztanak 5 többnyelvű helyszínt, amely a leginkább megvalósítja a nyelvi akadálymentesítést az adott régióban - így Szatmárnémetiben is. Tájékoztatni fogják a kisebbségeket jogaikról és a számukra kínálkozó lehetőségekről az adott ország területén, pl. kiadványokat készítenek a legfontosabb törvények összegyűjtésével, más esetekben pedig telefonos/online jogi segítségnyújtást kínálnak a lakosok számára. Országonként öt kiválasztott vállalkozásnak vagy hivatali helyszínnek felajánlják, hogy lefordítják a valós vagy digitális térben található felirataikat, kiírásaikat, információs anyagaikat, a projekt megvalósításának utolsó mozzanataként pedig egy beregszászi konferencia keretében bemutatják az egy év leforgása alatt nyert tapasztalatokat.

A projekt megvalósítása tehát 2025. január 1. és december 31. között zajlik, teljes költségvetése pedig 299.352,06 euró, melyből 269.416,85 euró uniós forrásokból érkezik.