A szatmárnémeti Szentlélek templom felszentelésének 30-ik évfordulója

Több alkalommal is szoktuk énekelni a “Zeng a harang hivó szóra” egyházi énekünket szentmisék kezdetén. A Szentlélek templom felszentelésének 30 éves jubileuma alkalmából mi is tapasztaltuk, hogy ünnepre hívtak minket szentmisére templomunk harangjai.

Valóba nagy ünnep volt a közösség életében, hiszen a templom felszentelésének 30. évfordulóját ünnepeltük. Kijelenthetjük, hogy templomunk belépett a Krisztusi korba.

Az 1989-es változásokat követően többen megértették a következő ifjúsági ének gondolatait:

„Kéne már egy új tavasz, egy szebb és jobb világ” hát igen, egy kommunista időszak után nagyon fontos volt a egy új tavasz, főként a Krisztusi szellemiségben kibontakozó tavasz a lelkek javára. Ezt templomunk első plébánosa, Merk Mihály tisztelendő úr különösen is megértette, hiszen amint az ifjúsági énekben tovább énekelünk “ Tégy hogy ne legyen ez álom” Merk Mihály tisztelendő úr a Püspökség jóváhagyásával és támogatása által templomépítésbe kezdett a szatmárnémeti 16-os lakónegyedben.

A templom alapjait a munkás Szent József ünnepén rakták le 1991-ben és Isten segítségével 1994 november 20-án szentelte fel Reizer Pál püspök úr. Aztán teltek múltak az évek és az idő múlásával templomunk és közösségünk belépett a Krisztusi korba ami mindannyiunk számára fontos volt.

Az egy éve idehelyezett Istvánfi Szilárd plébános fontosnak tartotta, hogy méltó megünneplése legyen ennek az évfordulónak. Egy kilenced által volt alkalmunk felkészülni erre a jeles eseményre. Végül elérkezett a nagy nap, november 20. Templomunk megtelt ünneplő gyülekezettel, az oltár pedig körbe volt véve Egyházmegyénk több papjával. Bevonuláskor Nagy Norbert operaénekes szolgálatával kezdetét vette az ünnepi szentmise.

Plébános köszöntötte a kedves jelenlévőket, kiemelve a nap fontosságát. Hangsúlyozta, hogy ez a hely ahol a föld és az ég összeér, ahol már 30 év közösség van. Ennek a 30 évnek a fontosabb eseményeit röviden összefoglalta, majd átadta a szót a szentmise főcelebránsának, Tempfli Imre tisztelendő úrnak. A főcelebráns prédikációját Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényével kezdte, kiemelvén az idő hatását amit az emberre kifejt, vizsgálva azt, hogy egyszer ami elmúlt több száz év után is visszatérhet az emberek életében valamilyen formában. Tárgyalja a francia forradalom időszakában mostoha sorsára ítélt templomokat. Mivel több templom is szomorú sorsra jutott ezért Proust azon a véleményen van hogy „ezeknek a templomoknak a kiontott könnyeiért egyszer még valakinek felelnie kell.” Prédikációját két síkon kezdte kifejteni, egyrészt, hogy minden templom sorsát a külső körülmények befolyásolják, másrészt viszont minden templom sorsa a lelkek, a közösség tagjai határozzák meg.

Hiszen ahol a templom meghal, ott a közösség is meghal, ezért nagyon fontos, hogy ezt mindenki tudatosítsa Önmagában. Viszont itt tevődik fel a fontos kérdés, ami minden embert érint és aki a közösséghez tartozik, hogy a mostoha sorsa jutott templomokért ki fog felelni? Vianney Szent János hangoztatta: „Vedd el a templomot az emberektől és röpke időn belül az állatokat fogja imádni.” Merk Mihály plébános amikor ezt a templomot építeni, azért tette, hogy a kommunista diktatúra sok esetben állatias időszaka után minél jobban és többet tudjon tenni az emberek lelki üdvéért. Csak azért is közismert mondása és mentalitása, kitartása, küzdése és Krisztusi hitének eredményeként a templom felépülésre került.

Prédikációjában feltette mindenki számára a fontos kérdést: miért fontos nekünk ma a templom? Ennek a megválaszolásra fontos helyként említette meg a benzinkutat, mivel sokan úgy képzelik el, hogy az élet fontosabb eseményei alkalmával, keresztelő, házasságkötés stb. a papnak csak az a dolga hogy kiszolgálja aztán mennek tovább. Azok akik mélyebben kötődnek a templomhoz, azokat a Krisztusi mentalitás és a közösségi élet kell hogy áthasson.

Záró gondolatként kiemelte Merk Mihály túlórázó magatartását. Ő folyamatosan túlórázott a templomért, a közösségért, ezzel példát mutatva a járható úttal kapcsolatban. Mindnyájunknak feladata, hogy túlórázzunk ezért a közösségért, hogy a továbbiakban is legyen jövője.

A szentmisén az egyházi énekeken kívül, szolgálatot teljesített a gitáros csapat illetve Nagy Norbert opera énekes is fokozta szolgálata által az ünnep magasztosságát. Az ünnep végeztével minden egyes jelenlévő agapéra volt meghívva a Merk Mihály közösségi teremben, itt folytatódott az ünneplés.