A szatmári beruházásokat is visszavetik a megszorítások. RMDSZ-es kerekasztal a Partiumi Magyar Napokon
A Partiumi Magyar Napokon évek óta visszatérő hagyomány, hogy az RMDSZ Szatmár megyei politikusai kötetlen hangvételű, fröccsel kísért kerekasztal-beszélgetésre invitálják a szatmáriakat. Idén sem volt ez másként, és ahogyan várható volt, az egyik legfontosabb téma a helyi és megyei önkormányzatok működését megnehezítő megszorítócsomag lett.
Kereskényi Gábor polgármestert és Pataki Csaba megyei tanácselnököt elsőként arról kérdezték, hogyan látják a közeljövőt az elindult reformok és megszorítások tükrében, illetve hogy megőrizhető-e az eddig diktált fejlődési ütem.
A polgármester mindenekelőtt elmondta: a kormány által előirányzott megszorító intézkedéscsomag számos városi beruházást érinteni fog. Ezek közül az egyik legfontosabb a városi tanuszoda projektje. „Nagyon sajnálom ezt, hiszen azt gondolom, hogy egy egészséges társadalomban a sportinfrastruktúrát támogatni kell. Bízom abban, hogy nem véglegesen kerül le a napirendről ez a projekt, itt ugyanis már a közbeszerzési eljárás lezajlott, és éppen a szerződés aláírásakor jelentették be az intézkedéseket” – fogalmazott Kereskényi. Hozzátette: a helyreállítási alapból több tömbház hőszigetelése is zajlik, és van 4–5 olyan épület, amelyet már felállványoztak, viszont a kivitelezés aránya még nem érte el a 30 százalékot. Nagy valószínűséggel ezeket is el kell engedni, mert az önkormányzat nem tudja önerőből finanszírozni a munkálatokat.
Kereskényi szerint rendkívül fontos lenne tudni, meddig tartanak ezek az intézkedések, hiszen határozatlan ideig sem az önkormányzatok, sem a polgárok nem bírják ezt a helyzetet. Nyomatékosította továbbá, hogy megszorításokra minden szektorban szükség van, így azon állami intézményeknél is, ahol óriási fizetések mellett folyik el a közpénz.
A polgármester után Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke vette át a szót. Mint elmondta, több beruházást is át kell ütemezni a megszorítások miatt, és sajnos ezek olyan projektek, amelyek több tízezer embert érintenek. Ilyen például a Gombászpusztát Petével összekötő útszakasz, a Piskolt és Érendréd közötti út, illetve a kórházi felújítások is. Ennek ellenére Pataki biztosította a hallgatóságot: a következő három évben mindent megtesznek azért, hogy bebizonyítsák, nehéz körülmények között is lehet jó eredményeket elérni.
„Itt sikerült a társadalmat lényegében megosztani, mert mindenki, aki közalkalmazott, most már úgy érezheti, hogy ő a hibás azért, hogy gazdasági válságban van az ország. Ez így ebben a formában nem igaz, hiszen becsületesen lehet dolgozni közalkalmazottként is, magánalkalmazottként is. A lényeg az lenne, hogy ne árkokat ássanak az emberek között, mert az nem vezet semmi jóra. Sokkal nehezebb kimászni egy társadalmi válságból, mint egy gazdasági válságból. [...] Egyértelmű, hogy nem fog ömleni a rengeteg támogatás, viszont közösen, a közösségre hallgatva el kell döntenünk, hogy az a kevés forrás, ami még rendelkezésre áll, hogyan legyen felhasználva. Nem lesz egyszerű, de ha könnyű lenne, akkor más csinálná” – fogalmazott Pataki Csaba.
A beruházások kapcsán a tanácselnök kiemelte: mindig az volt a legfontosabb szempont, hogy melyik projekt érint a legtöbb embert, az egészségügy pedig mindenkori prioritás. Szerinte minden uniós finanszírozási lehetőséget meg kell ragadni, de szükség volt nagy összegű kölcsön felvételére is, mert több olyan beruházás fut jelenleg, amelyet a megyei önkormányzat nem tud saját pénzből fedezni. Olyan kardinális projektekről van szó, mint pl. az Avasfelsőfalui Városi Kórház vagy a tasnádi poliklinika felújítása.
A Pataki által elmondottakat Kereskényi így vitte tovább: „A beruházások priorizálását önökkel együtt, a szatmáriakkal együtt tesszük meg, hiszen eddig is olyan munkálatokat indítottunk el, amelyeket a közösség jónak gondolt. Maximális hatásfokkal hívtuk le az uniós pályázatokat is: uniós forrásból újítottuk fel a belvárost, a régi központot és az új központot, uniós forrásból építettük a kerékpáros és gyalogoshidat. Kormányfinanszírozásból és kölcsönből valósítottuk meg az Erdély-hidat. Ezután is azon leszünk, hogy a lehető leghatékonyabban használjunk fel minden forrást, és újakat is feltérképezzünk." Kereskényi Gábor hangsúlyozta: a városvezetés nem szeretne lemondani egyetlen már elkezdett, de még csak a megvalósíthatósági tanulmány fázisában lévő beruházásról sem, azaz pl. továbbra is ragaszkodnak a Sárerdő pihenőövezetté alakításához és a városi kerékpárúthálózat bővítéséhez is.
A polgármester a várható elbocsátásokról is szólt. „Mi nem kell kirúgjunk senkit, de meg kell néznünk, hogyan húzzuk meg a nadrágszíjat, mert ha újabb megszorító csomagokat kapunk a nyakunkba, nem fogunk tudni mindent megvalósítani, amit szeretnénk. Ez óriási kihívás lesz, de bízom abban, hogy a lehető legkevésbé fogja ez visszavetni a város fejlődését. És nem csak a beruházásokról van szó: nem szeretném, ha kulturálisan is bezárkózna a város. Nem szeretnénk eljutni odáig, hogy megszűnjenek a rendezvények, ne legyenek városnapok, Utcazene Fesztivál, jazzfesztivál vagy Partiumi Magyar Napok. Közösségi élményekre ugyanis szükség van” – mondta a polgármester.
A szatmári RMDSZ-es politikusok központi beleszólásáról szólva Turos Lóránd szenátor elmondta: a jelenlegi kormánykoalíció többsége az RMDSZ nélkül is megvan, így a Szövetség mozgástere korlátozott. „Annyi a lehetőségünk, amennyit ki tudunk harcolni, tárgyalni, alkudni a kollégákkal” – fogalmazott. Ennek ellenére sikerült több kérdésben eredményeket elérni: a napirendről lekerült például a területi adminisztratív összevonás, és ameddig az RMDSZ kormányon van, sem megyéket, sem településeket nem fognak összevonni. Emellett a szövetség azt is elérte, hogy magyar iskolákat ne szűnjenek meg - bármennyire is ágálnak egyesek ellene, azt szajkózva, hogy a magyar iskolákkal kivételeznek.
Turos után Magyar Lóránd képviselő vette át a szót. Ő arra reflektált, hogyan került az ország ebbe a helyzetbe. Mint mondta, a 2024-es választási szuperévben mind a szociáldemokraták, mind a liberálisok teljesen elengedték a költségvetést a választási győzelem érdekében, most pedig ennek issza a levét az ország.
Magyar nyomatékosította: nem ért egyet azzal, hogy az önkormányzatok beruházásait teljesen le kell állítani. „Ezek olyan beruházások, amelyekre a helyi közösségeknek nagy szükségük van. Szüksége van minden szatmárinak egy uszodára, vidéki településeinknek pedig helyi infrastruktúrára. Én abban bízom, hogy egy kiegyensúlyozott intézkedéscsomag születik, és abban is, hogy az igazságszolgáltatásban és a belügyben dolgozók is bekerülnek ebbe, különben teljesen igazságtalan intézkedéseket hozunk. Most olyan megoldásokra van szükség, amelyekre stabilan lehet támaszkodni” – hangsúlyozta.
Magyar Lóránd után Nagy Szabolcs képviselő szólalt fel. Szerinte az őszinte beszéd még a koalíciós partnerek között is hiányzik. A kormányzás elején közös program készült, amely elvileg mindenki számára keretet adott volna, ennek ellenére sok kérdésben egyet nem értés tapasztalható. „Ezzel polarizálják a társadalmat, és egyre több gyűlöletet ültetnek el az emberek szívében. Ez pedig az olyan szélsőséges erők malmára hajtja a vizet, mint az AUR. Mi vagyunk az egyedüliek ebben a négyes fogatban, akik őszintén valljuk: az önkormányzatoktól nem szabad elvenni a kenyeret, nem szabad elvenni a levegőt, hiszen csak így érhetők el a fejlesztések, amelyekre mindannyian vágyunk” – fogalmazott Nagy Szabolcs.
Végül Kovács Máté szenátor szólalt fel, aki arra a kérdésre válaszolt, miért fontos, hogy az RMDSZ ott legyen, ahol a döntések születnek. „Ott kell lennünk, mert ha nem vagyunk jelen, annak következményeit ugyanúgy mi is viseljük. Így legalább próbáljuk mérsékelni a hatásokat, és azokat az intézkedéseket elfogadtatni, amelyekre valóban szükség van” – mondta, hozzátéve: „A megkezdett beruházások leállításával semmiképpen nem tudunk egyetérteni. Bízom benne, hogy a józan ész dönt, és engedik folytatni a projekteket.”
