A pénzügyminisztérium közzétette az idei költségvetés tervezetét: 2,5 százalékos a gazdasági növekedés, 7,04 százalékos a deficit

Közzétette csütörtök este a pénzügyminisztérium az idei költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel számol.

A tervezet 4,4 százalékos éves inflációra és 7,04 százalékos GDP-arányos deficitre épít.

A költségvetés bevételeit 667,523 milliárd lejre, azaz a GDP 34,9 százlékára, a kiadásokat pedig 802,170 milliárd lejre, a GDP 41,9 százalékára becsüli a pénzügyminisztérium.

A költségvetési bevételek fő forrásai a tervezet szerint: társadalombiztosítási járulékok (az összes bevétel 30,8 százaléka), áfa (20,4 százalék), uniós támogatások (13,1 százalék), bér- és jövedelemadó (8,5 százalék).

Idén a beruházásokra 149,7 milliárd lejt, a GDP 7,8 százalékát fordítja a kormány. A személyzeti kiadások összege 169,5 milliárd lej lesz. A költségvetési kiadások főbb csoportjai: szociális segélyek (az összkiadások 30,2 százaléka), személyi juttatások (21,1 százalék) és beruházások (18,7 százalék).

A 2025-ös makrogazdasági helyzetről szóló jelentés a bevételi oldalon az ipar mérsékelt (0,5 százalékos) teljesítménynövekedésével számol. A pénzügyminisztérium várakozásai szerint az infrastrukturális beruházások folytatásának köszönhetően az építőipar 4,8 százalékkal bővül. A gazdasági növekedés fő hajtóerejét továbbra is a szolgáltatások jelentik, az ágazat teljesítménye 2,5 százalékkal javul. A mezőgazdasági ágazat növekedését 3,9 százalékra becsüli a jelentés.

A pénzügyminisztérium várakozásai szerint a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása következtében idén lassul a lakosság reálkeresetének növekedése, ezért a magánfogyasztás csak 2,5 százalékkal bővül a múlt évhez képest.

A folyó fizetési mérleg hiányát 28,3 milliárd euróra, a GDP 7,4 százalékára becsüli a költségvetés tervezete, a külkereskedelmi mérleg hiányát pedig a GDP 9,2 százalékára.

Idén a foglalkoztatottak száma várhatóan több mint 63 ezerrel 5,475 millióra nő, a munkanélküliségi ráta pedig eléri a 3,1 százalékot. A bérek növekedése az állami és a magánszektorban egyaránt 6,1 százalékra lassul a tavalyi 14,4 százalékos növekedéshez képest.

Legtöbb 58,5 százalék lehet 2025-ben a GDP-arányos államadósság

A bruttó hazai termék (GDP) 58,5 százalékában szabta meg a kormány a 2025-ös államadósság felső határát - derül ki az idei központi költségvetés sarokszámait rögzítő tervezetből, amelyet csütörtök éjjel tett közzé a pénzügyminisztérium.

A tervezet szerint a közalkalmazotti bérköltségek 2025-ben a GDP legfeljebb 8,9 százalékát, jövőre pedig a 8,7 százalékát teszik majd ki.

A dokumentum ugyanakkor erre az évre összesen 2000 millió lejben szabja meg az önkormányzatok által felvehető visszatérítendő hitelek felső határát. A községek esetében legtöbb 50 millió lej, a városoknál 100 millió lej, a megyei jogú városok, Bukarest kerületi önkormányzatai és a megyék esetében pedig legfeljebb 150 millió lej lehet ez az összeg.