A palliatív ellátást is bevonnák az országos egészségügyi programba
Egy, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár keretében közvitára bocsátott határozattervezet szerint az országos egészségügyi programok struktúráját úgy alakítanák át, hogy belefoglalják abba a palliatív ellátásra vonatkozó programot is. Ezen ellátás célja, hogy a beteg szenvedéseit élete utolsó szakaszában is enyhítsék, illetve mind a páciensnek, mind a hozzátartozóknak testi-lelki támogatást nyújtsanak.
Az előterjesztés kezdeményezői indoklásukban leírták, hogy a program számos fontos előnnyel járna az előrehaladott és végstádiumú betegségben szenvedő páciensek ellátásában. Javulhatna a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő betegek életminősége, és a hatékony, kórházon kívüli kezelések biztosításával csökkennének az országos egészségügyi rendszer terhei is. Emellett, ugyancsak a szóban forgó program keretében - támogatást nyújtanának a betegek hozzátartozóiknak, segítve őket a rájuk váró nehéz időszakban - ismerteti az avocatnet.ro.
Mint az indoklásban írják, a lakosság egyre inkább elöregedőben van, a krónikus megbetegedésekben szenvedők száma pedig folyamatosan emelkedik, épp ezért egy ilyen program gyakorlatba ültetése kulcsfontosságú a modern és emberséges egészségügyi rendszer szempontjából.
Egy évvel ezelőtt kibővítették a palliatív kezelésre jogosultak körét
Romániában ez idáig elsősorban a végstádiumú rákos betegek számára volt elérhető ez a szolgáltatás, viszont 2023 októberében miniszteri rendelettel kibővítették a palliatív ellátásra jogosult páciensek körét. A daganatos megbetegedésben szenvedők mellett a hospice-ként is ismert ellátásra mostantól már a krónikus vese- vagy májelégtelenségben szenvedők, a HIV-fertőzöttek és AIDS-es betegek, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, idegrendszeri betegséggel élők, végstádiumú demensek és sclerosis multiplexben vagy Parkinson-kórban szenvedők is jogosultak.
Fontos változtatást jelentett továbbá, hogy az előrehaladott, végstádiumban levő betegek esetében nem javasolt az újraélesztés, mely az utolsó órákban járó pácienseknél szükségtelen beavatkozásnak tekinthető. Ami pedig a beteg elhunytát követő időszakot illeti, a gyászoló család helyzetét könnyítenék az által, hogy az előrehaladott krónikus betegségben meghalt páciensek esetében nem kötelező a boncolás, mely ok nélkül tenné ki negatív érzelmeknek az amúgy is megtört hozzátartozókat.
Végül, de nem utolsósorban változott azon hivatások listája is, akik palliatív ellátást nyújthatnak: a szociális asszisztensek, pszichológusok, fizikoterapeuták és más terapeuták mellé bekerültek az egyházi személyek is. Az ellátásban történő részvételük azonban feltételekhez kötött: rendelkezniük kell főiskolai oklevéllel és praktizálási engedéllyel, illetve el kell végezniük egy palliatív ellátásról szóló mesterképzést vagy egy legalább 60 órás tanfolyamot.
Szatmár megyében is nagy szükség van a palliatív ellátásra
Egy, az Egészségügyi Minisztérium oldalán elérhető, bár nem túl friss jelentés szerint mind Romániában, mind Szatmár megyében nagy szükség volna a palliatív ellátás bővítésére, hiszen országosan évente mintegy 172 ezer betegnek, Szatmárban pedig közel 3 ezer főnek lenne szüksége hospice ellátásra. Megyénkben egyébként jelenleg csak az Avasfelsőfalui Városi Kórházban van palliatív osztály, ahol az intézmény honlapja szerint összesen 15 ágy áll a végstádiumú betegek rendelkezésére, az egészségügyi személyzet pedig összesen 9 főt számlál.
Az említett jelentés szerint, Szatmár megye lakosságához viszonyítva legalább 68 ágy kellene ahhoz, hogy minden végstádiumban levő beteg megkapja az élete utolsó napjait megkönnyítő ellátást.
