A miniszter szerint működik a szigor: jelentősen visszaesett a kiadott betegszabadságok száma

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter egy, a Facebook-oldalán közölt bejegyzésben úgy értékelte, hogy kézzelfogható eredménye van a nyáron bevezetett szigorításoknak a betegszabadságok rendszerében.
A miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy a valóban beteg páciensek ellátására szánt forrásokat olyanok nyaralásaira vagy hosszú hétvégéire fordítsák, akik orvosi indok nélkül veszik igénybe a betegszabadságot. A tárcavezető álláspontja szerint most először bizonyosodott be, hogy ha a szabályokat komolyan veszik és be is tartatják, akkor vissza lehet szorítani a visszaéléseket.
A számok valóban változást mutatnak. 2025 július és szeptember között több mint 200 ezerrel kevesebb betegszabadságot adtak ki, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ez majdnem 28 százalékos csökkenést jelent. A betegszabadságokra fordított költségvetésben pedig 310 millió lej maradt meg, ezt az összeget a miniszter szerint most valóban a betegek ellátására és az egészségügy finanszírozására lehet fordítani.
Rogobete szerint mindez annak köszönhető, hogy a nyártól kezdve célzott ellenőrzések indultak azoknál a kórházaknál és rendelőknél, ahol feltűnően sok igazolást állítottak ki. E folyamatban aktívan részt vett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is, melyért a miniszter köszönetet is mondott nekik.
Mint arról korábban beszámoltunk, a CNAS júniusban arra figyelmeztette az orvosokat és a munkáltatókat: betegszabadság csak akkor adható ki, ha azt valóban egészségi állapot indokolja. Nem lehet kérésre, ismeretségből vagy azért kiállítani, mert valaki hosszú hétvégét szeretne. Az igazolást a vizsgálat napján kell kiállítani, és fel kell tüntetni rajta a szükséges napok számát. A páciens csak akkor veheti igénybe a betegszabadságot, ha munkáltatói igazolással igazolja biztosítási jogviszonyát, valamint azt, hogy az elmúlt 12 vagy 24 hónapban hány nap betegszabadságot használt fel. E dokumentum hiányában az orvos nem írhat ki újabb igazolást.
A munkáltatók felelőssége sem elhanyagolható. Nekik kötelességük ellenőrizni az igazolások adatait, nyilvántartani a dolgozók betegszabadságait – betegségenként külön is – és visszautasítani azokat az okmányokat, amelyeket hibásan vagy szabálytalanul állítottak ki. Az előírások figyelmen kívül hagyása pénzbírságot vonhat maga után, az összegek 5000 és 11000 lej között mozognak.
A minisztérium azt ígéri, hogy az ellenőrzések folytatódnak. Rogobete szerint az eddigi eredmények bizonyítják, hogy ha van akarat és következetesség, akkor lehet rendet tenni a rendszerben.









