A megtévesztés új szintje: deepfake-videókkal támadnak a csalók

A Román Rendőrség szerint 2025-ben a kiberbűnözők legnépszerűbb eszköze már nem a klasszikus adathalász e-mail, hanem a mesterséges intelligenciával generált álvalóság: a deepfake-videó és a hamisított, MI-vel készített fotó. Ezeket a tartalmakat tömegesen terjesztik a közösségi médiában, és a jóhiszemű felhasználók könnyen elhiszik, hogy egy valódi celebet, pénzügyi szakértőt vagy bajba jutott embert látnak, miközben egyikük sem létezik.

A rendőrség hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia az utóbbi években olyan gyors fejlődésen ment át, amely lehetővé teszi a rendkívül élethű vizuális tartalmak előállítását. Bár ezeknek eredetileg szórakoztató funkciójuk volt, 2025-re egyértelműen a megtévesztés lett az egyik fő felhasználási területük. A statisztikák szerint a deepfake-alapú csalások száma meredeken emelkedik, a világ éves pénzügyi vesztesége pedig már a több tízmilliárd dolláros tartományba esik.

A leggyakoribb módszerek között szerepelnek a csodabefektetések: deepfake-videók ismert üzletemberekkel vagy politikusokkal, akik „ajánlanak” crypto-, forex- vagy más, gyors meggazdagodást ígérő platformokat. A romantikus csalások is új szintre léptek: a csalók teljesen MI-generált, tökéletes kinézetű személyiségeket hoznak létre, fotókkal és videókkal, majd érzelmi kapcsolatot építenek ki, mielőtt pénzt kérnének „váratlan sürgősségi helyzetre”.

Szintén elterjedt módszer a karitatív átverés: deepfake-videók beteg gyerekekről, katasztrófák áldozatairól vagy „sürgős” adománykérésekről. A nézők a hamis linkeken keresztül utalnak, a pénz pedig közvetlenül a csalókhoz kerül. A vállalati környezetben megjelent a deepfake-videóhívás is: a bejelentkező „vezető” utalást kér, a valósághű kép és hang miatt pedig sokan fel sem ismerik, hogy csalás áldozatai.

Az MI-generált fotók külön kategóriát jelentenek: komplett, nem létező embereket alkotnak, akik valóságosnak tűnnek, mosolyognak, tökéletesen beállítottak, ám egyáltalán nem valódiak. Ezekkel dolgoznak romantikus csalásokban, hamis influenszerprofilokon, befektetési sikersztorik kreálásánál, vagy akár zsarolásnál és online zaklatásnál.

A csalások következményei messze túlmutatnak az anyagi károkon. Sok áldozat érzelmi traumát él át, miután kiderül, hogy a „segítségre szoruló gyermek”, vagy a „tökéletes társ”, akinek küldött, nem is létezett. A jelenség ráadásul tovább erodálja a média és az intézmények iránti bizalmat, hiszen ha bármit hamisítani lehet, egyre nehezebb különbséget tenni valóság és manipuláció között.

A legveszélyesebb területek közé tartozik a tudományos dezinformáció. 2025-ben már széles körben terjednek hiperrealisztikus, MI-generált videók „asztronautákról”, „tudósokról” és „orvosokról”, akik sosem létező elméleteket terjesztenek a holdraszállás meghamisításáról, az oltások „5G-chipjeiről” vagy csodaszerekről. Ezek gyakran bekerülnek a legfelkapottabb videók közé, nagy követőtáború oldalak is terjesztik őket, és olykor még olyan médiacsatornák is átveszik, amelyeknél elvárható lenne a forrásellenőrzés.

A Román Rendőrség praktikus útmutatót is adott a deepfake-ek felismerésére. Érdemes figyelni a szemmozgásra, a szájmozgás és hang szinkronjára, a fény- és árnyékviszonyokra, a tükröződésekre és főként a kezekre, ujjakra, hiszen ezek továbbra is sok mesterséges modell gyenge pontjai. A háttérben látható torzulások, furcsa hajszálak vagy ruharedők szintén árulkodó jelek.

A biztonság kulcsa továbbra is az óvatosság. Ha egy ajánlat túl csábító, valószínűleg hamis. Nem érdemes kéretlen linkekre kattintani, ismeretlen online ismerősnek pénzt küldeni, és minden fontos fiókban célszerű a kétfaktoros hitelesítést használni. A gyanús tartalmakat jelenteni kell, és ha valakit mégis kár ér, a mielőbbi feljelentés segítheti a nyomozást.

A közlemény zárásként kiemeli: az utóbbi időben több olyan videó jelent meg, amelyben csalók rendőrnek adják ki magukat. A rendőrség hangsúlyozza, hogy semmilyen körülmények között nem keresnek meg senkit videocallban, nem adnak befektetési tanácsot, és nem irányítanak senkit „hamarosan érkező banki hívásra”. A bankokkal kizárólag intézményi keretek között kommunikálnak, a lakosságnak pedig soha nem adnak ilyen jellegű útmutatást. Példaként a rendőrség egy olyan MI-generált hamis képet is közzétett, amely „rendőrként” mutat be valakit, ám a váll-lapokon és az egyenruhán látható részletek egyáltalán nem felelnek meg a valós rendőrségi jelzéseknek. Ez is jól mutatja, mennyire könnyű ma már hitelesnek tűnő hamisítványt készíteni.