A lelkek építője. Hám János püspökre emlékeztek a Székesegyházban
Isten Szolgáját, Hám Jánost, a szatmári egyházmegye második alapítójaként is tisztelik.
Lelkipásztori szolgálata, az egyházmegye lelki és intézményi megújítása, valamint jelentős építő tevékenysége maradandó nyomot hagyott a hívek emlékezetében. 1827. május 25-én nevezték ki püspökké. Szentelésére 1828. március 16-án Egerben került sor, majd április 15-én vette át egyházmegyéje vezetését. Kinevezésének évfordulóján püspöki szentmisét mutattak be a szatmárnémeti székesegyházban, amelyben mielőbbi boldoggá avatásáért imádkoztak.
A szentmise bevezetőjében Schönberger Jenő megyéspüspök úgy emlékezett Hám János püspökre, mint az egyházmegye nagy formálójára. Hám Jánost elsősorban nem építkezései tették ismertté, hanem az a belső tartás és tekintély, amellyel a hívek szemében már életében az életszentség példájaként állt. A főpásztor kifejezte meggyőződését, hogy Hám János már az üdvösség boldog állapotában van, ugyanakkor a boldoggá avatás lenne az Egyház hivatalos elismerése ezen hitre. Hám János egész életében alázatos ember volt, aki alázatosságában talán nem törekedne arra, hogy az oltárra emeljék. ha az Úr hívja őt e szolgálatra, készséges lélekkel mond igent az isteni akaratnak. De ha az Úr hívja őt e szolgálatra, készséges lélekkel mond igent az isteni akaratnak. Ezért bátran kérjük Hám Jánost, hogy járjon közben értünk, és közbenjárására történjen csoda, hogy az egyház mielőbb boldoggá avathassa.
A szentbeszédben Fanea József püspöki titkár egy személyes történeten keresztül világított rá arra, hogy sokszor gépiesen mondjuk el a szentmise utáni imát, amelyben Hám János boldoggá avatásáért fohászkodunk, holott e könyörgés célja, hogy szívből jövő szándékokat fogalmazzunk meg, és valóban kérjük az ő közbenjárását.
Ezután Hám János püspök példamutató életszentségét és alázatát állította a hívek elé. János püspök egyszerű és alázatos ember volt, aki a forradalom idején is a béke és a józan mérlegelés embere maradt, ezért mindkét oldalról támadások érték. A forradalom után a nép hálátlansággal válaszolt, bár a főpásztor egész életét az oktatás, az egészségügy és a közösségi intézmények fejlesztésének szentelte, ezáltal pedig népe jólétének előmozdításán fáradozott. A szentéletű főpásztor ezekben a támadásokban felismerte a szenvedés értékét. Nagysága abban áll, hogy képes volt túllépni a támadásokon, és szeretettel válaszolni. Felajánlotta testi és lelki fájdalmait azokért, akiket Isten rábízott. Így szolgálták szenvedései az egyházmegye lelki épülését. Hám János ezért példa ma is minden szenvedő számára, hogy szenvedéseinket ajánljuk fel másokért, hisz a lelki sebek, a hűtlenségek és árulások, legyenek azok családban, barátságban vagy munkatársi kapcsolatokban, mindannyiunk életének részei.
Elmélkedése végén Fanea József atya a székesegyház kupolájára irányította a figyelmet, amelynek freskóján a fiatal Jézus látható, aki a templomban tanít. Mellette megjelenik hallgatóként Hám János püspök is. Ez a jelenet szimbolikusan fejezi ki Hám János lelkiségét: Isten szavára figyelni, és azt tettekre váltani. Szentsége nem látványos csodákban, hanem mély istenkapcsolatában és evangéliumi hűségében mutatkozott meg. A püspöki titkár hangsúlyozta, hogy kérhetjük Hám János közbenjárását, de ő csak akkor jár közben értünk, ha mi magunk is törekszünk élő istenkapcsolatra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mindennapi ismétlődő imáink, akkor is, ha azok számunkra megszokottak, mégsem haszontalanok, mert alakítanak bennünket. Ezért ne csak megszokásból végezzük, hanem engedjük, hogy áthassanak minket! Ezek az imák, akárcsak egy jó könyv, mélyen formálhatják szívünket. Így imádkozzuk a szentmisék végén azt az imát is, amelyben kérjük a Jóistent, hogy Hám Jánost mielőbb a boldogok között tisztelhessük, mert ez az ima minket is alakít.
A szentmise végén Schönberger Jenő megyéspüspök megköszönte Fanea József atya elmélkedését, majd a jelenlévő paptestvérekkel és ministránsokkal együtt Hám János püspök sírjához vonultak, ahol közösen imádkoztak mielőbbi boldoggá avatásáért.
Forrás: szatmariegyhazmegye.ro
