A KIP-pel javul a diákok közötti együttműködés és kommunikáció

Mindenki jó valamiben – ez a kiindulási alapja a Komplex Instrukciós Programnak, avagy KIP-nek.  A heterogén tanulói összetételt feltételező, amerikai eredetű módszer hatékonyan fejleszti és erősíti a diákok közötti együttműködést, elősegítve ezáltal a peremhelyzetben lévő tanulók befogadását is.  

A magyarországi oktatási intézményekben már több mint két évtizede alkalmazzák sikeresen ezt a módszert, az utóbbi években pedig Romániában is kezdett teret hódítani. A Túrterebesi Általános Iskolában például több éve KIP-eznek. Sárosi Tibor iskolaigazgatónak kulcsszerepe volt abban, hogy a módszer moghonosodott az intézményben, ugyanis számos előnye miatt mindent megtett azért, hogy biztosítsa a feltételeket ahhoz, hogy az iskolában teret kapjon ez a szemléletmód. Heti rendszerességgel tartanak a pedagógusok ilyen típusú órákat, sőt egy külön termet is elkülönítettek erre a célra. „A KIP szerintem nagyon hasznos, mert minden gyerek be van vonva a tevékenységbe. Szeretik ezeket az órákat, és valami újjal maradnak minden órán” – állítja az iskolaigazgató. 

A KIP-pel való megismerkedésre egy a Caritas szervezettel közösen megvalósított korábbi projekt keretében került sor. A pandémia időszakában az online oktatás nem volt alkalmas a KIP-es órák megtartására, egy ideig kimaradtak, így jól jött az a lehetőség, amelyet egy szintén a Caritas szervezettel közösen gyakorlatba ültetett projekt teremtett meg, hogy újabb KIP-képzést szervezzenek azon pedagógusok számára, akik már használják a módszert, és azok számára is, akik még nem.

A módszer elméleti részével Kelenik Zsuzsa KIP-tréner ismertette meg a résztvevőket egy tavaly októberben megszervezett kétnapos képzés keretében. Az azóta eltelt időszakban a pedagógusok KIP-es óravázlatokat készítettek és továbbítottak a trénerhez kielemzésre. Ezen a héten Kelenik Zsuzsa a Túrterebesi Általános Iskolába látogatott, hogy megnézze, hogyan ültetik gyakorlatba a pedagógusok a képzés során elsajátított elméletet. A tréner egy földrajz és egy magyar irodalom órán vett részt, majd megbeszélést tartott a képzés valamennyi résztvevőjével. 

„A gyerekek egy-egy osztályközösségen belül tulajdonképpen nem közelednek egymáshoz, klikkesednek, mert nem ismerik egymást. Miután nem ismerik egymást, nem is nagyon barátkoznak. Vannak olyan gyerekek az osztályközösségeken belül, akik annyira peremhelyzetben vannak, annyira kívülrekednek a közösségen meg a baráti társaságokon, hogy a többiek egyszerűen nem is ismerik, hogy mire képes az a tanuló, hogy milyen rejtett tulajdonságai, képességei vannak. Fontos, hogy a pedagógus a legapróbb mozzanatokat, amit végrehajt ez a peremhelyzetű gyerek a többiek előtt elismerje, megdicsérje, hogy a többiek hallják azt, hogy az adott tanuló, aki esetleg tényleg peremhelyzetű milyen tevékenységgel járult hozzá a csoportnak a munkájához. (...) A KIP lényege nem az, hogy minél több ismeretet adjon át, hanem, hogy közösséget kovácsoljon, hogy státuszt kezeljen. Ez az elsődleges feladata, és csak utána az, hogy növelje az ismereteket” – foglalta össze a módszer lényegét Kelenik Zsuzsa.

A találkozó végén a tréner gratulált a résztvevőknek az eddigi munkához és sok sikert kívánt nekik ahhoz, hogy még sokáig használják ezt a módszert, és átadják azt majd az új kollégáknak is. 
 A KIP-képzésre az Interetnikus kapcsolódási pontok elnevezésű projekt keretében került sor, amelyet a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet, Túrterebes Község Polgármesteri Hivatalával és a Túrterebesi Általános Iskolával partnerségben ültet gyakorlatba. Az Active Citizens Fund România – az Izland, Liechtenstein és Norvégia által a 2014-2021-es EGT és Norvég Alapokból finanszírozott program támogatásával megvalósuló projekt célja a Túrterebesen élő fiatal romák és helyi szereplők társadalmi szerepvállalásának erősítése.