A gyerekek felelősségteljesebben használják a 112-es segélyhívót, mint a felnőttek

Az idei év első felében több mint 234 ezer hamis hívást fogadtak a 112-es egységes segélyhívó diszpécserei – tudatta a Speciális Távközlési Szolgálat (STS), hozzátéve, hogy a legtöbb ilyen hívást Gorj, Arges, Olt, Konstanca és Dolj megye területéről indították.

Egy Arges megyei személy például 11.450-szer tárcsázta a segélyhívót egy prepay kártyát használva - ez az említett megyéből indított hívások 6,92 százalékát teszi ki. Nem ez az illető az egyetlen, aki indokolatlan vagy kamu hívásokkal terhelte le a rendszert, viszont tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a 112-vel való szórakozás a gyerekek számlájára írható. A STS adatai ugyanis azt mutatják, hogy a felnőttek felelőtlenebbül használják a segélyhívót, mint a gyerekek.

A 2022. január és június közötti időszakban összesen 5.265.756 hívás futott be a 112-re, melyeknek több mint fele (57,90 százalék) valós vészhelyzetről számolt be, az azonnali beavatkozást nem igénylő esetekről szóló hívások aránya értelemszerűen 42,10 százalék volt. Utóbbiak közül 234.451-et, azaz a nem sürgős hívások több mint 10 százalékát indították „szórakozásból”.  A tárcsázó ezen hívások során poénkodással vagy az operátorok mocskolásával rabolja az értékes másodperceket, és számtalan esetben az is előfordul, hogy az illető csak hallgat nagyokat. Arányaiban tekintve a legtöbb hamis hívást Arges megyéből indították, majd következik Arges, Olt, Konstanca és Dolj megye.

A STS honlapján havi bontásban is elérhetőek az országos, illetve megyei adatok. Ebből kiderül, hogy Szatmár megyében az elmúlt fél évben 63.767-szer tárcsázták a 112-es segélyhívót, ám 26.133-szor nem sürgősségi segélyhívásról volt szó. Ez százalékos arányban kifejtve azt jelenti, hogy a Szatmár megye területéről indított hívások 41 százaléka indokolatlan volt. A STS nyilvános adatbázisában azt nem részletezik külön, hogy ezen indokolatlan hívásokból hány bizonyult hamis riasztásnak, azonban az tisztán látszik, hogy sokan még mindig nem tudják, mire való pontosan az egységes segélyhívó.

A Különleges Távközlési Szolgálat közleményében mindenkit arra kér, csak valódi veszélyhelyzetben tárcsázza a 112-es segélyhívót. Olyan esetekre kell itt gondolunk, amelyekben a mentők, a rendőrök, a tűzoltók vagy a csendőrök közbelépésére van szükség, tehát pl. tűzesetek, balesetek, súlyos orvosi problémák, öngyilkossági kísérletek, agresszió, árvizek vagy épp rablások kapcsán.

Annak érdekében, hogy a telefon még véletlenül se tárcsázza a segélyhívót, a nyomógombos készülékeket érdemes billenytűzárral ellátni. Ha pedig az operátor már fogadta az akaratlanul indított hívást, ne tegyük le, hanem közöljük, hogy csak véletlen volt, vészhelyzetről nincs szó. Amennyiben mégis sürgős helyzet miatt kell tárcsáznunk a 112-t, működjünk együtt a hívásfogadóval és a lehető legpontosabban válaszoljunk a feltett kérdésre. Adjuk meg a címet, és a fontos részletekre koncentrálva mondjuk el, mi is történt. Az operátor által feltett kérdések rövidek és világosak, a gyors reakció érdekében igyekezzünk mi is hasonló válaszokat adni.

Azt pedig már magyarázni sem kéne, viszont a statisztikák alapján úgy tűnik, mégis el kell mondanunk: ne hívjuk a 112-t csak azért, hogy szidalmazhassuk az operátort, vagy hogy olyan kérdésekben kérjünk választ, melyek nem jelentenek vészhelyzetet, pl. vonatok menetrendje, időjárás vagy egy-egy hatóság elérhetősége.