A gyerekek akár napi 10 órát is a képernyő előtt töltenek a nyári szünidő alatt

Miközben egyre több gyermek és kamasz tölti a nyári vakációt az interneten, egyre szembetűnőbbé válik az online jelenlét hatása az érzelmi és társas fejlődésükre. A Mentsétek meg a Gyerekeket Románia civil szervezet figyelmeztet: a túlzott képernyőhasználat komoly kockázatokat rejt, különösen a nyári szünidő alatt, amikor a fiatalok akár tíz órát is eltöltenek naponta a közösségi médiában.

A szervezet adatai szerint a gyerekek közel fele naponta több mint hat órát tölt online, ennek túlnyomó része közösségi médiahasználat. A közösségi platformokkal való ismerkedés kora vészesen csökken: míg 2019-ben ez átlagosan 9 éves kortól kezdődött, 2021-re 8,2 évre csökkent, 2025-re pedig már 5–10 éves intervallumban jellemző. A vakáció idején ez az időtartam elérheti a napi tíz órát is, miközben a gyerekek fokozottan ki vannak téve a közösségi oldalak által közvetített elvárásoknak: legyenek láthatóak, viccesek, szépek, még mielőtt pszichológiailag képesek lennének mindezt értelmezni vagy kezelni.

Pszichológiai szempontból a gyermekkor és a kiskamaszkor a legérzékenyebb időszak az identitás, az énkép és az érzelmi önszabályozás fejlődésében. Ilyenkor tanulja meg a gyermek, hogy ki is ő, mit érez, mire képes, és mennyit ér; mindehhez azonban elengedhetetlen, hogy legyen mellette egy fizikailag és érzelmileg is jelen lévő, türelmes és empatikus felnőtt.

„A közösségi média túlzott és túl korai használata eltorzítja a valóságot, felerősíti a bizonytalanságokat, és egy külső visszajelzéseken alapuló önképet alakít ki. Megfelelő érzelmi iránymutatás és egészséges határok híján a gyerekek saját értéküket a kapott reakciók számában mérik, azok hiánya pedig alkalmatlanságérzethez és magányhoz vezet” – figyelmeztet Gabriela Alexandrescu, a Mentsétek meg a Gyerekeket ügyvezető elnöke.

A szervezet által működtetett segélyvonal hívásai is alátámasztják: a gyerekek egyre inkább csendben szenvednek. A szülők gyakran tanácstalanok, mert nem értik ezt az új világot, az érzelmek kifejezése pedig új nyelvet ölt: például egy béka, egy fekete szív vagy egy dinamitrúd emoji a fájdalom, düh vagy elutasítottság kifejezője is lehet.

„Az én fiam is állandóan a telefonján lóg, nem mondja el, mit csinál, semmit nem tudok... Csak annyit mond: hagyjam békén. Már rég elvesztettük a harcot.” – vallja Silvia, 40 éves szülő.

A korai érzelmi műveltség hiányában és a valódi támogatás nélkül a gyerekek belső feszültségei az iskolában is lecsapódnak: viselkedési zavarokban, visszahúzódásban, bántalmazásban, vagy érthetetlen érzelmi kitörésekben. „Vannak diákjaink, akik elalszanak az órákon, minden ok nélkül sírni kezdenek, visszahúzódnak vagy agresszívvá válnak. A szülők sem tudják már, hogyan segítsenek. Azt hiszik, ez normális kamaszdolog – pedig nem az...” – mondja egy általános iskolai tanár Bukarestből.

A legfrissebb felmérések alapján a 2025-ben megkérdezett gyermekek 48,3%-a naponta több mint 6 órát tölt online, kétötödük pedig azt állítja, hogy sértő vagy bántó üzeneteket kapott az interneten. Ez az arány növekvő tendenciát mutat 2021-hez és 2024-hez képest is. 

A szervezet több konkrét javaslatot is megfogalmazott a gyermekek digitális térben történő védelme érdekében:

• minden online platform számára kötelező legyen hiteles, ellenőrizhető életkorkontroll-rendszer bevezetése;
• legyen valódi hozzáférés a szülői felügyelethez, egyszerű, hatékony, a szolgáltatók által biztosított eszközökkel;
• már az általános iskola első éveitől el kell indítani a digitális oktatás és érzelmi műveltség országos programját;
• pszichológiai tanácsadás és támogatás finanszírozása azoknak a gyerekeknek, akik túlzott digitális jelenlétnek vannak kitéve;
• az algoritmusok átláthatóvá tétele és a gyermekek számára ártalmas vagy nem megfelelő tartalmak terjesztésének korlátozása.

A pedagógusoknak és oktatási szakembereknek szintén szerepet szánnak:

• az órákba építsék be a technológiahasználatról és az ezzel kapcsolatos érzelmekről szóló beszélgetéseket;
• figyeljék meg a digitális stressz jeleit (fáradtság, visszahúzódás, ingerlékenység), és teremtsenek biztonságos terekeket, ahol a gyerekek megnyilvánulhatnak;
• támogassák a felelős digitális viselkedést, és váltogassák a képernyős tevékenységeket kreatív gyakorlatokkal, szerepjátékokkal és csoportmunkával.

A szülőknek azt javasolják:

• az internethez való hozzáférés biztosításakor vegyék figyelembe a gyermek életkorát, érettségét és érzelmi szükségleteit;
• legyenek fizikailag és érzelmileg is jelen, hiszen a gyermeknek iránymutatásra és keretekre van szüksége;
• mutassanak példát a digitális egyensúlyra, a felnőttek technológiahasználata iránytűként szolgál;
• használják ki a nyári vakációt minőségi együtt töltött időre, a természet, a játék, a beszélgetés és a valós felfedezések a legjobb érzelmi védelem és a kiegyensúlyozott fejlődés alapjai.