A Carpați 1, Szatmárnémeti szöszös köldöke

Felháborító, siralmas, mad-max állapotok jellemzik ezt a pici lakónegyedet, itt a Pálfalvi út és a Carpați 2. között. 
 

Egyre többen panaszkodnak, hogy a még pár éve nyugodtnak és csendesnek számító, családbarát sok zöldövezettel rendelkező, pár utcás kis lakónegyed egyre élhetetlenebbé válik. Az utak állapota egyre romlik, eső után kisebb tavak lepik el az úttestet, az autók pedig egy év alatt úgy megszaporodtak, mint nyugaton a bangladesi bevándorlók. 

A legnyomorúságosabb helyzetbe a Postăvaru sétányon élők kerültek: A városi önkormányzat évek óta ígéri, hogy az utcát felújítják, talán a parkolást is éves bérlethez kötik majd, így végre meg lehetne szabadulni a „külsősöktől”. Mit is jelent ez helyi szemmel nézve? Terepszemlénk alkalmával a lakók elmesélték nekünk. Miután a környéken már mindenhol csak éves parkolóbérlet (helyjegy) megváltásával lehet parkolni, ez a lakónegyed maradt az egyetlen, ahol még bárki bárhol otthagyhatja a kocsiját, nem törődve azzal, hogy az itt lakók munkából hazaérve lesz-e még hol leparkoljanak.

„Egy-két éve még gond nélkül parkolhattunk az utcában, még akkor is, ha késő este értünk haza, volt hely bőséggel. Mára viszont előfordul, hogy 17-18 órakor egyszerűen nem lehet bejönni az utcába” – panaszolta szerkesztőségünk munkatársának az egyik itt lakó férfi.

Az utca sajátossága, hogy egyirányú és keskeny, és csak a bal oldalon lehet parkolni. Ugyanakkor sokan kénytelenek már jobb oldalra is állni, fél kerékkel a járdára, ami néha olyannyira zavarja a közlekedőket, hogy hívják a helyi rendőröket, akik más megoldás híján elszállítják a jobb oldalon parkoló autókat, legtöbbször az utca lakóinak kárára. 

„Éjszakára megtelik az utca »külsősökkel«. Nem itt laknak. A szomszédok ismerik egymást, és egymás autóját is megszokták, tudják melyik kihez tartozik. Viszont azok a kocsik, amelyek elfoglalják az itt élők helyét, nem ide tartoznak. Aki későn ér haza, az már vagy beáll a tilosba, és azt kockáztatja, hogy lehet elviszik a kocsiját, vagy gondolkozhat rajta, hogy hova máshová vigye el” – mesélte egy másik lakó.

A helyzet nappal sem jobb: mivel itt található a megye legnagyobb óvodája, Isten őrizz attól, hogy mi van itt reggel és délután. Jönnek a szülők, állnak ahová tudnak, nagy a torlódás és a tolongás, sokszor az utcából is már csak tolatva lehet kimenni. 

Ilyenkor történik meg a legbosszantóbb: heti szinten megsérül egy-egy autó. A zsúfolt utcába érkező szülők, a távozó „idegenek” gyakran okoznak károkat. „Mi négy éve lakunk az utcában, de az utóbbi két évben háromszor volt megütve, megsúrolva a kocsink” – magyarázva az egyik bosszús olvasónk, aki az alábbi fotóval alá is támasztotta panaszát. „Voltam a rendőrségen is, de mivel egyetlen kamera sincs az utcában, holott itt ez a nagy óvoda, állandó a jövés-menés, igazán lehetne… nem találták meg a rongálót”

Tegnapelőtt a sétányon találaható 4-es számú tömbház egyik lakójának fekete Fordját húzták meg, esetében viszont meglett a tettes, ez a kivételek közé sorolható eset.

Egyetlen játszótér sincs a negyedben

Másik problémát a játszóterek hiánya jelenti a lakónegyedben. Ez nem csak egy Postăvaru-specifikus probléma. Eleve nincs játszótér vagy park a negyedben. Az itt található 11-es óvoda udvarán lévő játszóteret használják az itt lakók, KERÍTÉSÁTMÁSZÁSOS alapon; nyáron különösen népszerű. Nappal a kisgyermekes családok másznak be, estére vagy éjszaka a kamaszok, valamint azok a tinédzserek, akik nem a blokklépcsőn akarnak sörözni és hangoskodni, mert onnan már jópárszor elzavarták őket. 

A káosz tehát egyre nagyobb, a megszólított lakók pedig egyre csalódottabbak, azt érzik, ez a lakónegyed kívül esik a városvezetés érdekein, pedig tavaly már petíciót is benyújtottak a polgármesteri hivatalhoz a parkolóhelyek ügyében, miután a helyi rendőrség sportot űzött belőle, hogy elhordták az itt lakók autóit, miután azok hely hiányában fél kerékkel a járdás oldalt választották. De megoldás nem született. Ezért mondják azt azt itt lakók, olyan ez az környék mint a köldök, a test megfeledkezik róla, csak ritkán nyúl oda, ha már túl sok ott a pucolni való probléma.