Washington tudta, hogy Irakban nincs vegyi fegyver
Donald Rumsfeld, aki George W. Bush kormányának védelmi minisztere volt, már az Irak elleni invázió 2003-as megindítása előtt tisztában volt azzal, hogy Irakban nincsenek tömegpusztító fegyverek - derítették ki a Politico című lap oknyomozó újságírói a Fehér Ház, a külügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a hírszerzés névtelenséget kérő informátoraira hivatkozva.
Rumsfeld tudta, de nem mondta, hallgatott róla, hogy részletes hírszerzési jelentések szerint Irakban nagyon nagy valószínűséggel nincsenek tömegpusztító fegyverek. A Bush-kormányzat védelmi minisztereként nem akarta, hogy az akkor már előkészített inváziós terveket aláássák ezek az információk - állítja hosszas oknyomozó munka után a Politico. Sőt, az eddigi információk szerint e tényről nem csak Rumsfeld tudott, hanem a vezérkari főnökök egyesített bizottságának akkori vezetője is, ám még Colin Powell akkori külügyminisztert sem tájékoztatták erről.
2002. szeptember 9-én, amikor a Bush-kormány már javában dolgozott az iraki invázió előkészítésén, titkos jelentés landolt a vezérkari főnökök egyesített bizottsága akkori elnökének íróasztalán. Donald Rumsfeld védelmi miniszter küldte, s megjegyzést is fűzött hozzá. "Kérem pillantson bele ebbe az anyagba, hogy miről is nem tudunk mi a tömegpusztító fegyvereket illetően! Nagy dologról van szó" - írta Rumsfeld a légierő parancsnokának, Richard Myers tábornoknak, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága akkori főnökének. A jelentés részletes összeállítást tartalmazott arról, hogy az amerikai hírszerzés mit tudott meg - illetve mit nem tudott - az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverekről.
Myers tábornok ekkor már ismerte a jelentés tartalmát, mert megkapta a hírszerzéstől. Rumsfeld feljegyzéséből azonban megértette, hogy a védelmi miniszter szerint az információk nyilvánosságra kerülése komolyan aláásná a Bush-adminisztráció háborús retorikáját. Ezért azután a Politico szerint soha nem osztotta meg azokat a kormányzat kulcsfontosságú tisztségviselőivel, így Colin Powell külügyminiszterrel, vagy például a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) legfőbb vezetőivel.
E helyett a nyolcoldalas összeállítást egyszerűen elsüllyesztették, és megindult az erőteljes kormányzati propaganda, amely arról szólt, hogy Szaddám Huszein akkori iraki elnök nukleáris, biológiai, valamint vegyi fegyverei potenciális fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok biztonságára.
Jóllehet, ez régen történt, de lehetnek következményei a mostani elnökválasztási kampányban is. Részben azért, mert a demokraták legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa, Hillary Clinton akkor szenátorként szavazatával is támogatta Irak lerohanását, részben pedig azért, mert a republikánus elnökjelöltségért küzdő politikusok külpolitikai kérdésekben arra a Paul Wolfowitzra támaszkodnak, aki az iraki háború egyik "megalkotója" volt. Wolfowitz most Jeb Bush volt floridai kormányzó legfőbb külpolitikai tanácsadója.
