Vízválasztó lesz a kongresszus
Nem puszta személycseréről, hanem szervezeti megújulásról, egy új és korszerű politikai irányvonal kialakításáról és az erdélyi magyarság nagy része által régóta igényelt stílusváltásról is szól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombaton és vasárnap Nagyváradon rendezendő tisztújító kongresszusa.
Az erdélyi Krónika pénteki számában felidézi: az RMDSZ legfőbb vezető testületének első tanácskozása alkalmával - mely szintén Nagyváradon, 1990 áprilisában zajlott - Domokos Géza író, műfordító nyerte az elnökválasztást a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége támogatásával induló Szőcs Géza költő ellenében.
Három évvel később a Brassóban szervezett RMDSZ-kongresszus alkalmával Domokos Géza önként visszalépett, Markó Béla pedig fölényes győzelmet aratott egyetlen kihívójával, Mina Lászlóval, a Brassó megyei szervezet elnökével szemben. Újabb elnökválasztásra 1995 májusában Kolozsváron került sor, Markó kihívói - Borbély Imre elnökségi tag és Kónya-Hamar Sándor kolozsvári parlamenti képviselő - azonban alulmaradtak
Két évvel később Marosvásárhelyen a tisztújítás nem szerepelt a napirenden, az 1999-es, csíkszeredai fórumon pedig az RMDSZ belső ellenzéke által támogatott Kincses Előd ügyvéd csupán a voksok egyharmadát tudta összegyűjteni Markó Bélával szemben. A 2003-as szatmárnémeti kongresszuson - mely főként azért emlékezetes, mert ekkor fosztották meg tiszteletbeli elnöki tisztségétől Tőkés Lászlót - nem volt kihívója Markó Bélának, és egyedüli jelöltként kapott újabb négyéves megbízatást a 2005-ös aradi ülésen is. A legutóbbi RMDSZ-kongresszust 2009-ben Kolozsváron tartották.
Markó Béla erős egyénisége alapvetően meghatározta a szövetség politikáját és arculatát. A "markói" irányvonal lényegi eleme az volt, hogy az erdélyi magyarság érdekeit a nagypolitika szintjén, ha kell, kormányzati szerepvállalással, olykor kompromisszumok révén, "kis lépésekkel előrehaladva" lehet csak hatékonyan érvényesíteni. Az RMDSZ-t Markó meghatározó személyisége tartotta egyben, ugyanakkor szembesülnie kellett az erdélyi magyarság egy másik részét képviselő, az RMDSZ vezetésével szembenállók bírálatával is.
Markó Béla elnökként utolsó kongresszusán vesz részt
A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Magyar Polgári Párt, a Székely Nemzeti Tanács vezetői ugyanazt a "markói" politikát "diktatórikusnak", "kirekesztőnek", "elvtelen kompromisszumokon alapulónak", sőt, a radikálisabb vélemények szerint egyenesen az erdélyi magyarság érdekeivel szembenállónak minősítették.
A markói vonalvezetésnek az RMDSZ-en belül is voltak kritikusai, noha ezek a bírálatok inkább a szervezet megújítására, a korszerűsítésre, a nagyobb belső demokrácia szorgalmazására vonatkoztak, hangsúlyozva, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a szavazói bázis mindennapi igényeire.
Ennek szellemében próbálja meggyőzni szavazóit saját elképzeléseiről az elnöki székért most versenybe szálló Ecstein-Kovács Péter és Olosz Gergely, de a megújulás követelményét Kelemen Hunor is hangsúlyozza, akit Markó Béla bevallottan is szeretne utódjául látni, s akinek személyében sokan a "markói" irányvonal folytonosságát vélik látni. Egyes vélemények szerint Eckstein és Olosz egyaránt az eddigi irányvonallal szembeni "tiltakozók" voksaira számíthat.
A mostani kongresszusnak azonban van egy sajátossága: a romániai politikai erők is közvetlenül érdekeltek annak eredményében. A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az azt támogató Traian Basescu államfő számára rendkívül fontos, hogy az RMDSZ benn maradjon a kormánykoalícióban. Hiszen a magyarok e szervezete jelen pillanatban a "mérleg nyelvének" szerepét tölti be. Az utóbbi hetekben az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta ellenzéki szövetség minden igyekezetével át akarta csábítani saját táborába az RMDSZ-t, így próbálva eltávolítani a hatalomból mind a PD-L-t, mind Traian Basescut. Victor Ponta szociáldemokrata és Crin Antonescu liberális pártvezér a kongresszus meghívottjaként ugyancsak "átállásra" buzdító üzenetet készül intézni a magyarokhoz.
Az eddig is rugalmas koalíciókötési politikát folytató RMDSZ vezetői mindenesetre hivatalosan leszögezték, hogy törvényhozási célkitűzésekről szóló megállapodás aláírására készülnek a koalíciós partnerrel, amire várhatóan a kongresszus után kerül sor. Basescu elnök is e kongresszus utánra halasztotta a miniszterelnök esetleges lecserélésére, egy "független" kormányfő kinevezésére vonatkozó döntését.
Az RMDSZ mostani kongresszusa tehát egyszerre a romániai magyarság belügye, a Kárpát-medencei magyarság további sorsát is meghatározó, a magyarországi kormányzathoz fűződő viszonyt is alakító, valamint a román belpolitikai erőviszonyokat is befolyásolni képes politikai eseménye.
