Vita az anyanyelvhasználatról a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban

Éles vitát váltott ki a székelyföldi Sepsiszentgyörgy önkormányzati testületének szerdai ülésén az az egy hónapja bevezetett gyakorlat, hogy immár nemcsak a plenáris üléseken, hanem a testület bizottsági ülésein is tolmács fordítja románra a magyar képviselők felszólalásait.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) közösen kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi képviselője, Rodica Parvan a tanácsülésen úgy vélekedett, hogy a magyar képviselők a magyar nyelv használatával meg akarják félemlíteni román társaikat. Szerinte a magyarok visszaélnek a helyi közigazgatási törvénnyel, pénzt és időt veszítenek azzal, hogy tolmácsra bízzák a fordítást.

Antal Árpád polgármester válaszában elutasította a vádakat. Hozzátette, 13 évet késtek az anyanyelvhasználat bizottsági bevezetésével, hiszen ezt a 2001-ben elfogadott önkormányzati törvény tette lehetővé. A polgármester arra is figyelmeztetett, hogy Románia 2008-ban ratifikálta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját, amely a belső jogrend részévé vált. A charta szerint a nyelvi jogok biztosításával járó költségeket, az államnak kellene állnia, és nem kellene ezeket a költségeket az önkormányzatokra terhelni, amiként ez jelenleg történik.

Az anyanyelvhasználat jogát védő liberális képviselő, Madalin Guruianu vitába szállt a kormánypárti román politikussal. Rodica Parvan emiatt nemzetárulónak titulálta a szintén román nemzetiségű liberális képviselőtársát.

A román önkormányzati törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást és adja meg a kisebbségi anyanyelvhasználat jogát, amelyeken valamely kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. Az 54 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyön a lakosság 77 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. A 21 tagú önkormányzati testületben négy román nemzetiségű képviselő tevékenykedik.

Mindeközben Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő kitűzte nagyváradi irodája erkélyére a székely zászlót szerda délután egy utcai villámcsődület után.

Tőkés László felszólalásában emlékeztetett arra, hogy 25 évvel ezelőtt románok és magyarok közös óhaja volt az egyéni és kollektív szabadság, a demokrácia, az európai felzárkózás. Úgy vélte, az Európai Unióhoz csatlakozott Romániában jelenleg nemcsak a kisebbségi jogok, hanem az alapvető emberi jogok is csorbulnak. Megemlítette, hogy a hatóságok "hajtóvadászatot indítottak" Wass Albert könyvei és szobrai ellen, betiltották Nyirő József újratemetését, és "nagy elánnal" küzdenek a székely nemzeti szimbólumok ellen.

"A mostani akció nem más, mint a székelységgel való partiumi szolidaritás kinyilvánítása" - idézte a közlemény Tőkés Lászlót.

Az esemény több tucat résztvevője közül sokan Wass Albert kötetet tartottak a kezükben.

A tiltakozás kiváltó oka az volt, hogy a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói könyves standokról a rendőrök levetették Wass Albert könyveit, és egy árustól tíz könyvet el is koboztak, Szovátán pedig lefoglalták a magánterületen felállított Wass Albert-szobrot.

A hatóságok Victor Ponta 2012 májusában történt hatalomra lépése óta perek sokaságát indították a székely zászlót kitűző önkormányzatok és közhivatalok ellen.