Vidám szüret a Hám János Óvodában

Az ovi nagy fa ajtaján belépve a folyosók az ürességtől kongtak, ám az udvarról csicsergő gyermekzsivaly szűrődött be az épületbe. Ahogy a Nap is vidáman sugárzott, úgy örültek a csepp gyermekek a különleges délelőtti elfoglaltságnak.

Sorban érkeztek a csoportok az óvó nénikkel és a dadákkal az óvoda mögötti csodás kertbe, ahol a többiek már szorgosan daráltak és préseltek a mosolygós nagytaták segítségével. Várakozás közben a csapatok egy-egy napos foltra húzódtak, körtáncot jártak, énekeltek. Hol magyar – hol német nyelvű népdalok csendültek fel. A hagyományokhoz hű, derűs, dalos hangulat sem maradt el, ezt a erősítette az udvar pazar őszi ruhája is, az évszak ezerszínű terméseiből összeállított gazdag díszítés.

A szerda délelőtti tevékenységben az óvó nénik és a dadák segítségére sietett két ovisnak a nagytatája is, Boitor Raul és Bartok Gurzau Ioan. A taták nem csak a munkálatokban segédkeztek, hanem érdekes történeteket is meséltek a délelőtt folyamán. A két nagyszülő évről évre eljön, hogy játékkal, nevetéssel és izgalmas sztorikkal vezessék be a kicsiket a szüreti szokások rejtelmeibe.

A Hám János Óvodában nincs hiány az olyan programokból, melyek során a gyerkőcök mind az öt érzéküket bevethetik és fejleszthetik a játékos tevékenységek közepedte. Ilyen alkalom volt a szerdai szüret is, mely a lelkes kis seregnek a szőlő hagyományos feldolgozását mutatta be. Az intézmény több, mint 200 palántáját 8 csoportra osztották be. A csoportok egymás után érkeztek a szüretre, az ovi udvarára, előre megbeszélt időbeosztásban. A foglalkozás pompás szervezésének köszönhetően senki sem maradt ki az aktivitásból. A kis regiment minden egyes tagjának adódott alkalma arra, hogy daráljon, préseljen és kóstoljon, eközben népi énekeket énekeljen, játsszon és a hagyományhoz köthető történeteket is meghallgassa.

Az apródok először beöntötték a szőlőt (felnőtt segítségével) a darálóba. Az egyik tata a gyömölcsöt igazgatta, a másik nagyszülő és az óvó néni vigyázott arra, hogy az éppen daráló gyermek megfelelően hajtsa a fogantyút. Ezt követően, a darálóból a présbe került a gyümölcs, közben érdekesebbnél érdekesebb fabulák kerültek napvilágra. A prés működése a darálónál még érdekesebbnek bizonyult a kiváncsian csintalan közönség számára, hiszen igazi szőlőprést akcióban eddig nem látott minden gyermek.

A prést körbeállva a főszerep ismét a kicsiké volt, természetesen a felnőttek mutatták meg a módját és felvigyázták a picik „munkáját”. Ahogyan a réseken keresztül a must csordogálni kezdett, a lelkes nézősereg egyre hangosabbá és izgatottabbá vált. Kérdések és észrevételek tucatjai jöttek gyors egymásutánban. Elég az embernek a fejét kapkodni, hogy mennyi minden érdekli a csemetéket.

A must leszűrése után a csapat körbeülte az asztalt és egy-egy csupor mézédes mustot azon nyomban legurítottak. A vidám őszi idillt csak a várakozó csoport éneke és a kortyok jóleső hangja törte meg.