Verespatak a veszélyeztetettek műemlékek között

Az erdélyi Verespatak felkerült a hét leginkább veszélyeztetett európai műemlék, illetve védett helyszín listájára, amelyet idén először állított össze az Europa Nostra nemzetközi örökségvédő szervezet - jelentették be a pályázat készítői Bukarestben csütörtöki sajtótájékoztatójukon.

A csaknem ötven országot tömörítő, Plácido Domingo operaénekes elnöksége alatt működő szervezet kiemelt figyelmet akar szentelni a listán szereplő emlékhelyeknek, szorgalmazva, hogy az érintett hatóságok szigorú védelem alá vegyék és szükség estén újítsák fel azokat.

Verespatak a több mint háromezer éves aranybányái miatt került a listára. Az Erdélyi Szigethegységben található település alatt 150 kilométernyi bányafolyosó-hálózat húzódik, amelynek jelentős része a római kori bányászat emlékeit őrzi Európában egyedülálló módon - hangzott el a Pro Patrimonio Alapítvány, az ARA műépítészi egyesület, az Alburnus Maior egyesület és a verespataki unitárius egyházközség bukaresti sajtótájékoztatóján.

A verespataki kulturális és építészeti örökség a durresi (Albánia) amfiteátrum, Nicosia (Ciprus) történelmi városközpontja, a brianconi (Franciaország) Vauban-típusú erődítmények, a San Benedetto Pó-i (Olaszország) kolostor, a setubali (Portugália) apátság és a mardini (Törökország) örmény templom mellett került a hét legveszélyeztetettebb műemlék közé a benevezett negyven pályázat közül.

A kanadai többségi részesedéssel létrehozott Rosia Montan Gold Corporation 1997-ben szerzett bányászati engedélyt Verespatak térségében, ahol Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni. Ez a római kori emlékeket őrző település részleges eltüntetésével járna, hiszen a cég több hegyet készül porrá darálni, hogy ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt nyerjen ki a kőzetből.