Várostúra és fánk – a farsang kötelező kellékei

Eseménydús napokon van túl a Dsida Jenő cserkészcsapat. A szombaton megrendezett farsangról Görbe Helga beszámolóját olvashatják.

"Ha február, akkor farsang! Ha farsang, akkor pedig Apróláb! Ezt az animációt használta fel a szatmári 44-es számú Dsida Jenő cserkészcsapat a szombaton tartott körzeti farsang témájaként.
 

A rajzfilmben a jetik elképzelhetetlennek tartják, hogy rajtuk kívül létezhet más faj is a világon, amíg találkoznak az emberrel, akit megismernek, befogadnak maguk közé és megszeretnek. A csapat őrsvezetői játszották el a különböző szerepeket, így a gyerekek könnyen ráhangolódtak a történetre.
 

Minden őrs bemutatott egy-egy részletet az animációból; rövid, néhány perces jeleneteket készítettek, amelyeket a Református Gimnázium dísztermében adtak elő. Ezután csapatokra osztották őket, és vetélkedő formájában tanították meg nekik a farsangi népszokásokat és a hagyományokat, mint például azt, hogy a pacsirta hogyan jelzi a tavasz közeledtét; miért tesznek kis cetliket a lányok a gombócokba; vagy hogyan viselik a fiúk a bokrétát a kalapjukon.
 

Ezt követően ügyességi játékokban bizonyíthattak, minél több pontot szerezve a saját csapatuknak. Részük volt különböző labdás feladatokban, valamint legódarabkákat kellett kirázzanak a hátukra rögzített dobozokból. A csapattagok hősiesen küzdöttek és hangos biztatással segítették egymást.
 

Elfogyasztották a frissen és helyben készült gulyáslevest, majd saját csapataikkal várostúrára indultak. Feladatuk Szatmárnémeti néhány nevezetességének megtalálása volt. A szervezők borítékokat rejtettek el a város bizonyos pontjain, amelyek színes cetliket tartalmaztak – ezeken találták meg az utasításokat. Minden csapat kapott egy színt, a borítékokból pedig a saját cetlijüket kellett elvenniük. Pontról pontra haladtak, így fejtették meg a kis papírok szórejtvényeit: „Száll a Himnusz a Láncok udvarában.” – és ehhez hasonló talányok várták őket a borítékokban.
 

Bejárták a város központját, érintették a Pannónia Szállót, a Tűzoltótornyot, a Székesegyházat, a Láncos templomot és a parkot is. Természetesen a gyorsaságot is pontozták az őrsvezetők, így a csapatok csupán percnyi különbségekkel érkeztek vissza az iskolába.
 

Mi sem eshet jobban ezután, mint a farsangi fánk? A kisebbek lekvárral összemaszatolt arcai tanúskodtak arról, hogy ettől ínycsiklandóbb befejezésre nincs szükség."