A Szamos jelentős befolyással bír a Tisza vízminőségére

Tudományos előadással köszöntötte a víz világnapját  pénteken, március 22-én a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség. Ezen bemutatták annak a nagyszabású kutatásnak az eredményeit, melynek célja a Szamos állapotának  felmérése és annak a Tiszára gyakorolt hatása volt.

A Szatmárnémetiben található Kossuth-kertben álló Zöld Házban megtartott eseményt Békéssy Erzsébet, a Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója nyitotta meg. A résztvevők között volt többek között Cristian Sasu alprefektus valamint a Nyíregyházi Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság képviselői is.

Az üdvözlő beszédeket követően Stier Izabella, az ügynökség munkatársa mutatta be a nyíregyházi igazgatósággal közösen elvégzett kutatás eredményeit. A közel egy éven keresztül vett mintákat a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség és magyarországi laboratóriumokban elemezték. A víz minőségének állapota és a változása mellett figyelemmel követték a vízhozam alakulását is.

A tanulmány egyik legfőbb következtetése, hogy a „Szamos hossz-szelvényében a vizsgált időszak átlag koncentrációi meghaladták a víztípusokra vonatkozó jó állapot határértékeket. Időben vizsgálva a koncentrációk változását, látható, hogy június végétől a legkisebb koncentrációk is meghaladták a határértékeket (50-60 mg/l). Folyók esetén a lebegtetett és a görgetett hordalék tér- és időbeli megjelenése eléggé heterogén. A vízjárás, a vízsebesség, a meder morfológiája, csapadékviszonyok, antropogén hatások, folyószabályozás is befolyásolják úgy a szállított mennyiséget, mint a kiülepedést. A lebegőanyag szervetlen és szerves részecskékből áll. A lebegtetett hordalék mennyisége és szervesanyag-tartalma leginkább az évszaktól és a vízjárástól függ: a tavaszi és nyári áradások alkalmával jelentős mennyiségű szervetlen alkotót tartalmaz, a tavasztól őszig terjedő időszakban - főként alacsonyabb vízállásoknál - elsősorban a fitoplankton miatt a szerves anyag aránya nagyobb.

Kisvizes időszakokban a kevés lebegőanyag miatt sok fény jut a vízbe, ami kedvez az algák (és az őket fogyasztó szervezetek) szaporodásának, az pedig a lebegőanyag nagy szervesanyag-tartalmát eredményezi, a kis vízmennyiség miatt azonban az abszolút mennyiség kevés.

A vízi anyagforgalom szempontjából a nitrogén körforgása egy kritikus biogeokémiai folyamat. Az emberi tevékenységek számos módon és kedvezőtlenül  befolyásolhatják a cikluson belüli arányokat. A felszíni vizekbe szervetlen és szerves nitrogén mezőgazdasági és ipari tevékenységből kerül. Ez történhet felszíni lefolyás révén, a felszín alatti vizeken keresztül illetve pontszerű szennyezőforrásokból. A nitrogén természetes úton a  Cyanobactériumok nitrogén fixációja által kerül a vízbe.

A nitrogén ciklusban az átalakítási folyamatok jellemzően  biológiai úton,  speciális baktériumok közreműködésével történnek (nitrifikáló, denitrifikáló stb.). E folyamatok során keletkeznek az alga produkció szempontjából lényeges szervetlen formák. A tápanyag dúsulás következménye az eutrofizálódás, amelynek egyik formája  az algák tömeges megjelenése (vízszíneződések, vízvirágzások). A vízi élővilág illetve a vizek hasznosítása szempontjából is számos kedvezőtlen hatása van ezeknek a folyamatoknak: pl. oxigénhiány,halpusztulás", áll a tanulmányban.

A kutatás bebizonyította azt is, hogy a Szamos vízminősége jelentős hatással van a Tiszára.