2009-05-07 18:50:42• hírek • Garzó Ferenc, MTI

Választói érdektelenség

A román állampolgárok az elmúlt két évtizedben fokozatosan elvesztették bizalmukat a politikusokban, közömbössé váltak a politikával szemben, körülbelül a felére csökkent a voksolni hajlandó polgárok száma - olvasható a bukaresti Közpolitikai Intézet (IPP) most bemutatott tanulmányában.

Romániában már nagyban készülnek a június 7-i európai parlamenti választásra, akárcsak az év vége felé esedékes államelnöki választásra. A tanulmány konkrét adatokkal alátámasztva jut arra a következtetésre, hogy a választások eredményei ezúttal is kiszámíthatatlanok.

A lakosság szavazási kedve ciklusonként átlagosan mintegy tíz százalékkal csökkent. A rendszerváltás utáni első megméretésen, 1990-ben még 86 százalékos volt a részvételi arány, amely 1992-ben és 1996-ban 76 százalékra esett vissza, 2000-ben pedig 65 százalékra csökkent. A szavazásra jogosultaknak mindössze 58 százaléka járult az urnák elé 2004-ben, s mindössze 39 százalék élt szavazati jogával 2008-ban.

"A választások közötti időszakban született minden felmérés arról tanúskodik, hogy egyre kisebb a bizalom a romániai politikai osztállyal, az intézményekkel és az igazságszolgáltatással szemben" - mondta nyilatkozatában Adrian Moraru, az IPP igazgatóhelyettese, aki szerint egyre kevésbé lehet megjósolni a választások kimenetelét, ráadásul egyre törékenyebb lesz a megválasztottak, illetve az általuk képviselt intézményes struktúrák legitimitása.

Az IPP tanulmánya szerint országos szinten a székelyföldi, magyar többségű Kovászna megyében csökkent a legnagyobb arányban a lakosság választási kedve, különösen ha az 1992-es és a 2008-as parlamenti választások részvételi statisztikáit hasonlítjuk össze.


A jelenség okai között a tanulmány készítői a már említett bizalomvesztést teszik az első helyre, de azt a tényt is megemlítik, hogy az anyagi jólét növekedésével az emberek elfordulnak a politikától, gyermekeiket sem nevelik aktív választópolgárokká.

A tanulmány néhány javaslattal is orvosolni próbálja a helyzetet. Így fontosnak tartja a voksolás lehetőségét akkor is, ha az illető távol van lakhelyétől. Egyfajta megoldásnak tartja azt is, ha az állampolgár a szavazócédulán megjelölhetné, hogy egyetlen jelöltre sem kíván szavazni. Az IPP szerint az is növelné a szavazási kedvet, ha a választásokat vasárnap helyett hétköznap tartanák, ha a szavazás nem egy, hanem két napig tartana, vagy ha a választási kampány ideje hosszabb lenne.

A tanulmány nem helyesli, hogy közvetlenül a választások előtt módosuljanak a választási játékszabályok. Ez történt legutóbb, amikor közvetlenül a választás előtt vezették be az egyéni választókerületes rendszert a korábbi listás rendszer helyébe.
A Közpolitikai Intézet felmérése szerint a romániai választópolgárok fele nem támogatja a kötelező szavazás bevezetését, 43 százalékuk viszont kötelezővé tenné a voksolást.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára döntő jelentőségű lehet, hogy milyen arányban járulnak az urnák elé az ország lakosai. A szövetség abban érdekelt, hogy a romániai magyarok minél nagyobb számban szavazzanak, a román választók pedig minél kevesebben. A bejutási küszöb, az öt százalék elérése létfontosságú az RMDSZ számára. Az EP-választáson való részvétel arányától függ az is, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) közösen összeállított - a Magyar Összefogás nevet viselő - listán két, három vagy négy magyar képviselő jut-e be az Európai Parlamentbe.

Szavazás

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: