2014-03-08 08:08:30• hírek • MTI

Választásokat tartanak Észak-Koreában

Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Észak-Koreában, ahol a szavazók előtt ugyan nem áll valós választási lehetőség, de a jelöltek személye sok mindent elárulhat a rezsim belső erőviszonyairól, és az urnák elé járulás kötelező mivolta miatt az esemény a lakosság ellenőrzése és a másként gondolkodók kiszűrése szempontjából is fontos a diktatúra vezetői számára.

A választáson a Legfelsőbb Népi Gyűlés 687 tagjáról kell szavazniuk az 17. életévüket betöltött észak-koreaiaknak. Ugyanakkor a választók előtt álló opciók igen szűkösek: elvileg csupán arról dönthetnek, hogy támogatják-e vagy nem a Demokratikus Front a Haza Egyesítéséért nevű kormánykoalíció - kvázi az észak-koreai Hazafias Népfront - jelöltjeit. Valójában azonban még erről sem: a választóknak a titkosrendőrség vigyázó szemei mellett kell kitölteniük a szavazólapot, és a nem szavazatokat külön urnába kell dobni, így a "másként gondolkodók" kiléte azonnal nyilvánvaló.

Márpedig a nemmel szavazás, illetve a választástól való távolmaradás komoly következményekkel járhat. "Úgy gondoltuk, hogy ha nem jelenünk meg a választáson, reakciósoknak nyilvánítanak és börtöntáborokba küldenek minket" - mondta Szeo Dzse Pjong, egy 45 éves észak-koreai dezertőr, aki szerint félelmében mindenki igennel szavaz a voksoláson.

Ezt a hivatalos adatok is alátámasztják: a legutóbbi, 2009-es voksoláson az észak-koreai választási bizottság szerint 99,98 százalékos volt a részvételi arány, és minden jelölt 100 százalékos támogatást kapott a hálás néptől. A választásnak pedig már csak azért sincs tétje, mert a hivatalosan az ország legfőbb politikai szervének számító Legfelsőbb Népi Gyűlés felhatalmazása a gyakorlatban arra terjed ki, hogy egyhangúlag jóváhagyja a rezsim döntéseit. A döntéseket valójában Kim Dzsong Un ifjú diktátor és az ország szűk legfelső politikai-katonai hatalmi köre hozza.

"Tudomásom szerint soha egyetlen delegált sem szavazott egy törvénytervezet ellen" - mondta Andrei Lankov, a dél-koreai Kukmin Egyetem tanára.
Ennek ellenére mind a rezsimet kívülről figyelők, mind a hatalmi elit számára fontos esemény az ötévente megrendezésre kerülő választás.

Utóbbi számára a voksolás jelenti az egyik legfőbb eszközt a lakosság ellenőrzésére és a helyi szervek mobilizálási képességeinek tesztelésére. A választást követően a hatóságok tüzetesen utánajárnak a meg nem jelent személyeknek, hogy azok nem érintettek-e "gyanús tevékenységben", például nem szöktek-e át Kínába dolgozni, nem utaztak-e az országon belül engedély nélkül. A választás a disszidensek kiszűrése mellett egyúttal népszámlálásként is szolgál - mondta Michael Madden, egy Észak-Korea-figyelő hírportál szerkesztője.
A rezsim belső erőviszonyait figyelők számára a jelöltek összetétele a fő kérdés, ami többek között egy esetleges hatalmi eliten belüli generációs váltásról, illetve a politikai és a katonai vezetés közti egyensúlyról is árulkodhat. Elemzők elsősorban azt figyelik, hogy a 2011-ben hatalomra jutott Kim fiatal, hozzá lojális új tagokkal akarja-e feltölteni a népi gyűlést, vagy posztjukon maradhatnak-e az öreg rókák.

Sokak szerint a fő cél Kim számára továbbra is hatalmának konszolidációja, ezt jelzi az is, hogy decemberben kivégeztette a rezsim második legerősebb emberének számító Dzsang Szong Teket, aki nem mellesleg egyben nagynénjének férje is volt.

A választáson maga Kim is indul, a szimbolikus 111. szavazókörben, ami az Észak-Koreában kvázi szent helynek tartott Pektu-hegyet, az ország legmagasabb pontját is magában foglalja. Néhai apja, Kim Dzsong Il élete utolsó választásán a 333. körzetben indult 2009-ben. A babonák szerint mind a 111-es, mind a 333-as szám szerencsét hoz. Ugyanakkor - ahogy a The Economist brit hetilap rámutatott - szerencsére Kimnek a múltbéli tapasztalatok alapján nem lesz szüksége.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: