2014-07-09 11:08:51• hírek • MTI

Ütközőpontban a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés

Romániában a kisebbségi jogok európai szabályozása kapcsán alakult ki éles vita a kormánykoalícióban jelen levő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezető politikusai között. Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke és Victor Ponta miniszterelnök, a PSD elnöke szerdán tesznek kísérletet arra, hogy feloldják a konfliktust, amely akár az RMDSZ kormányból való kilépéséhez is vezethet.

A konfliktus ütközőpontjában a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés áll, amellyel az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) próbálja rábírni az Európai Uniót a kisebbségvédelem bizonyos területeinek szabályozására. Az RMDSZ és az európai kisebbségek ernyőszervezete az európai polgári kezdeményezés eszközét használta céljai eléréséhez.

Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. A Lisszaboni Szerződéssel hatályba lépő polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok legalább egynegyedét képviselő egymillió polgár kérje az Európai Bizottságot, hogy a hatáskörébe eső területeken jogszabályra irányuló javaslatot tegyen. A kezdeményezők csak akkor láthatnak hozzá az aláírások összegyűjtéséhez, ha az Európai Bizottság megállapította az Európai Unió illetékességét a szabályozni kívánt területen, és bejegyezte a polgári kezdeményezést.

Az Európai Unió hatályos alapszerződésének számító Lisszaboni Szerződés a kisebbségek jogainak kérdéskörét az EU-tagállamok illetékességi körébe sorolja, azonban a kezdeményezők úgy vélték, megannyi olyan terület létezik, amely az EU illetékességi körébe tartozik, és amelyen az EU-ban élő őshonos nemzeti közösségek számára fontos előrelépéseket lehetne elérni.

Az RMDSZ és az európai kisebbségek ernyőszervezete által elkészített javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak. A Minority SafePack elnevezésű javaslatcsomagot 2013. július 16-án nyújtották be az Európai Bizottsághoz. A bizottság szeptember 16-án közölte: elutasította a kezdeményezés bejegyzését, mert úgy ítéli meg, a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe.

A bizottság elutasító határozatát a kezdeményezők 2014. március 28-án támadták meg az EU luxemburgi bíróságán. Az RMDSZ az európai parlamenti választási kampányát is arra építette, hogy a változó Európában a kisebbségi jogok szabályozásán is változtatni kell. Márciusban azonban a román belpolitikában is jelentős változás történt. Felbomlott a 2012 májusa óta kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL), és Victor Ponta miniszterelnök meghívta kormányába az RMDSZ-t. Március 5. után az RMDSZ a román kormánykoalíció pártjaként próbálta folytatni az ellenzékben elkezdett politikai harcát a kisebbségi jogok európai szabályozásáért.

A luxemburgi per a tagállamok érdeklődését is felkeltette. Májusban Szlovákia kérte belépését a perbe az alperes Európai Bizottság oldalán, Magyarország a felperes kezdeményezők oldalán, június elején pedig Románia csatlakozott Szlovákiához és az EB-hez a jogi küzdelemben.

Az RMDSZ június folyamán a koalíción belül próbálta elérni, hogy a kormány vonja vissza luxemburgi keresetét, de próbálkozásai nem jártak sikerrel. A koalícióban parázsló konfliktus egy hónappal később, múlt szombaton került nyilvánosságra a gandul.info bukaresti portál cikke által.

A nyilvánosság előtti vitában mind az RMDSZ, mind a PSD megkeményítette álláspontját. Kelemen Hunor kijelentette, számára vállalhatatlan, hogy felperes és alperes is legyen egy időben a luxemburgi perben. Közölte: ha a kormány nem vonja vissza keresetét, az RMDSZ fontolóra veszi a kormányból való kilépését. Victor Ponta miniszterelnök kijelentette, folytatná az együttműködést az RMDSZ-szel, de a luxemburgi kereset a román állampolitikát érinti, és a román állampolitika terén nincs helye alkudozásnak.

A koalíciós viszály alakulására az is hatással van, hogy Traian Basescu elnöki mandátuma a végéhez közeledik, és novemberben olyan elnökválasztást tartanak Romániában, amelynek bizonytalan a kimenetele. A román politikát meghatározó nagy pártok még nem nevezték meg a jelöltjeiket, de valószínűsíthető, hogy a baloldali szavazókat Victor Ponta, a jobboldaliakat pedig Klaus Johannis, Nagyszeben szász nemzetiségű polgármestere próbálja megszólítani a választás második fordulójában. Az RMDSZ várhatóan saját jelöltet állít, akinek azonban csak matematikai esélye van arra, hogy a mindent eldöntő második fordulóba jusson.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: