2005-11-07 22:59:00• hírek • Szatmár.ro

Utazás belső világunkba

44512681111.jpgGyakran előfordul veled is, hogy azt sem tudod hol áll a fejed, annyi mindenre kell figyelned egyszerre? 

  Gyakran előfordul veled is, hogy azt sem tudod hol áll a fejed, annyi mindenre kell figyelned egyszerre? Gondolataid össze-vissza csaponganak a munkahelyi feladatok és a befizetetlen számlák között? Semmi pánik, lazíts meditációval!  

A mókuskerék fogságában

Teendőkkel és ingerekkel túlzsúfolt életünkben gyakran érezzük úgy, hogy agyunk maratoni versenyen vesz részt. Igyekszik összefogni minden betervezett feladatot anélkül, hogy képes lenne igazán koncentrálni bármelyik dologra is. Tovább nehezíti a helyzetet, ha ráadásul állandóan félbeszakítják munkánkat telefonokkal, csengetéssel, hangoskodással, e-mailekkel. Ha hozzászokunk ezekhez a körülményekhez, nem kevés idő szükséges ahhoz, hogy megtanuljuk, hogyan lehet "tiszta fejjel" és összpontosítva végezni a dolgunkat különösebb erőlködés nélkül.

Mi a meditáció?

A meditáció nem technika, nem módszer, hanem állapot: megváltozott tudatállapotban történő utazás benső világunkba. A meditácó tapasztalat, a belső csend és harmónia tapasztalása. Célja, hogy lenyugtassa a tudatot és egy helyen tartsa. Ezt leggyakrabban a lélegzés tudatosításán keresztül érjük el. Aki képes megtartani ezt a tudatállapotot meditációjának "laboratóriumi" körülményei között, fokozatosan megvalósítja majd a mindennapi életben is. Ez az elsõ lépés a fejlõdésünk útján. Hogyan kezdjük el?

A meditáció nem olyan bonyolult, mint ahogyan azt elképzeljük a gyakorlása előtt. Különböző formái léteznek:

- légzésmeditáció, mely során a figyelmünket a be- és kilégzésre összpontosítjuk
- mantrameditáció, amikor az "OM" szót vagy egy-egy mantrát ismételgetünk, és erre összpontosítunk
- mozgásmeditáció, mely a jógában is megjelenik
- vizualizáció, mely során elképzeljük magunkat egy bizonyos helyen vagy helyzetben.

A meditáció első néhány percében számíthatunk arra, hogy ismét megjelennek az összevissza csapongó gondolataink, ilyenkor hirtelen mindenféle eszünkbe jut, például hogy mit főzzünk vacsorára, megvegyük-e azt a szép cipőt, amit a kirakatban láttunk, és persze olyanok is, hogy vajon jól meditálunk-e. Ha hagyjuk ezeket a gondolatokat felbukkanni és eltűnni, akkor előbb-utóbb "elcsendesednek", és sikerül majd némileg kívülállóként megfigyelnünk - de nem elemeznünk vagy értékelnünk - azt, amit csinálunk.

Mit tehetünk a megfelelő állapot eléréséért?

Koncentráljunk a légzésünkre, vagy a mantránkra, vagy arra a képre, amelyet megjelenítettünk a fejünkben, és ha ismét elkalandoznánk, akkor megint figyeljünk a légzésünkre, vagy arra, amiről szól a meditációnk. A "kezdő" meditálók nemegyszer találják magukat szemben ezzel a problémával, melyre a megoldás csak annyi, hogy újra és újra vissza kell "terelgetni" figyelmünket oda, ahonnan elkalandozott. Fontos, hogy ne erőltessünk semmit, mert akkor kevésbé leszünk hatékonyak. A meditálás egyik legegyszerűbb definíciója: "céltalan tevékenység, vagy semmittevés, amely során megéljük a pillanatot". A varrás vagy a kötés ismétlődő tevékenységei ellazító hatásúak lehetnek, ha nem az lebeg közben a szemünk előtt, hogy a sálnak másnapra el kell készülnie. Ugyanez vonatkozik a kertészkedésre is, a lényeg az, hogy éljünk át minden másodpercet, és ne rohanjunk a dolgunkkal.

A meditáció előnye - különösen a légzésmeditációnak - hogy szinte bármikor és bárhol végezhetjük, akár az irodánkban egy fontosabb tárgyalás előtt is. Amerikában alkalmaznak egy módszert, amely segít legyőzni a félelmünket, ha sok ember előtt kell beszélnünk azáltal, hogy meditációs állapotba juttatják magukat. Ez azt jelenti, hogy néhány percig a lélegzetvételükre figyelnek.

Ha egyszer megtanulunk jelen lenni a "pillanatban", akkor lehetőségünk lesz a tudatos döntésre, amely hatalmas előnyt jelent felgyorsult tempójú világunkban. Ennek segítségével nyugodtabbak és eredményesebbek lehetünk minden területen, és talán nem nagy befektetés ezért napi 20 perc gyakorlás.

Teremtsünk kedvező körülményeket

  • Ne legyünk se jóllakottak, se éhesek vagy szomjasak.
  • Gyújtsunk gyertyát, helyezkedjünk el a meditációs szõnyegen. Ajánlatos általunk kedvelt illatú aromamécsest vagy füstölőt égetni.
  • A helyiséget meditáció elõtt szellõztessük ki, a szoba hõmérséklete legyen kellemes, se túl hideg, se túl meleg.
  • Üljünk kényelmesen a földön törökülésben vagy jógaülésben, esetleg egy fotelban.
  • Hunyjuk le szemünket, lélegezzünk egyenletesen. Ekkor izmaink ellazulnak, testünkben nincs semmiféle feszültség, szívműködésünk egyenletes. Gondolataink egyre tisztábbak lesznek, kezdjük elfelejteni a napi őrlő gondolatokat. Lelkünkben nyugalom honol, átadjuk magunkat a belső csöndnek. A meditációtól ne várjunk görcsösen változást, csak vágyakozzunk rá.

A meditáció hatásai

Az elmére

A pszichológusok azt tartják, hogy az ember mentális képességeinek csupán 5-10 százalékát képes kihasználni. A meditálók körében végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy az öntudat kifinomultabb és nagyobb hatóerejû szintjei érhetõk el, ami egyúttal az elme képességeinek teljesebb mértékû kibontakozásához nyújt lehetõséget. Ennek eredményeként fejlõdik az intelligenciaszint (a meditálók kreatív intelligenciája azon az életkoron túl is egyre javul, amikor ez a korábbi elképzelések szerint már nem várható), finomabb lesz az érzékelés, világosabb, tisztább lesz a gondolkodás, fejlődik a kreativitás, alkotóképesség.  Kevesebb lesz a tévedés és a rossz döntés. A meditáció alatt megnyugodott és kitágult öntudat az információfeldolgozás hatékonyságát is növeli, ami elsõsorban a tanulási képesség, a feldolgozóképesség, a memória javulásában mutatkozik meg.

A meditáció fokozott mértékben csökkenti az idegességet is. Az idegesség gengeséget okoz az élet minden területén - fiziológia, mozgásos-érzékszervi, intellektuális és érzelmi területeken egyaránt. Az idegesség lelki merevséget is eredményez, és gátolja a kreativitást. Ezért azt várhatjuk, hogy az idegesség csökkenésével belsõ forrásaink az élet minden területén jobban kiaknázhatóvá válnak.

A fiziológiára

Már az 1970-es évek elején végzett vizsgálatok meglepõ eredményeket hoztak. Legszembetûnõbb volt az anyagcsere változása, amely a meditáció alatt tizenhat százalékkal csökkent. Ez az adat rendkívüli, ha összehasonlítjuk azzal, hogy a legmélyebb álomban is - az alvás ötödik-hatodik órájában - az anyagcsere csökkenése ennél lényegesen kisebb, mindössze nyolc-tíz százalékos. Az anyagcsere ilyen mérvû csökkenése is arra utal - objektív, tudományos módszerrel bizonyítva -, hogy a meditáció alatt valóban mély szervezeti nyugalom jön létre, amely alapját képezi a mély lelki nyugalomnak.

A légzés vizsgálata is ezt támasztja alá. A meditáció alatt a percenkénti légzésszám jelentõsen csökken, ami az idegrendszer és az izmok ellazulását és nyugalmát jelzi. Ugyanakkor a szív munkája is kifejezetten csökken, és az artériás vérnyomás is alacsony szinten maradt a vizsgálatok idején.

Érdekes biokémiai változásokat is tapasztaltak a meditáció alatt. A legszembetûnõbb eredményt mutatta a vér tejsavszintjének a változása, amely igen nagy mértékben - majdnem 100 százalékkal - csökkent, s a meditáció után is alacsony maradt egy ideig, majd késõbb ismét emelkedni kezdett. A tejsav (laktát) szint csökkenésének igen kedvezõ pszichológiai hatásai vannak.

Megállapították, hogy a szorongásos neurózisban szenvedõ személyekben és stressz-hatásokra a vérben a tejsavszint jelentõsen emelkedik. Azt is kimutatták, hogy a magas vérnyomásban is emelkedik a vér tejsavszintje, és a meditáció alatt csökkenõ tejsavszint mind a magas vérnyomás csökkenésének, mind a szorongás megszûnésének elõidézésében jelentõs lehet, és valószínûleg a meditáció ellazulást kiváltó hatásának is egyik fontos tényzõje. Fittség.hu

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: