2015-03-15 16:25:09• hírek • Kocsis Zoltán

Több mint háromezren emlékeztek 1848 március 15-re Szatmárnémetiben

Kereskényi Gábor képviselő szerint azért kell dolgoznunk és tennünk, hogy gyerekeinknek jövője lehessen szülőföldjén. Pataki Csaba szenátor emlékeztetett, hogy 167 évvel ezelőtt magyar és román azért küzdött, hogy jobb legyen az életük. Seszták Miklós a magyar kormány támogatásáról biztosította a jelenlévőket.

A hagyományoknak megfelelően az ünnepség nyitányaként a résztvevők megkoszorúzták az Ormos-ház falán felállított Petőfi-emléktáblát. Itt koszorút helyezett el Seszták Miklós, a magyar kormány nemzeti fejlesztési minisztere, Tilki Attila magyarországi parlamenti képviselő valamint Pataki Csaba és Kereskényi Gábor RMDSZ-es szenátor illetve képviselő.

Ezt követően a tömeg elindult az István-téren álló Petőfi Sándor szoborhoz. Elől a a szentjobbi huszárok, mögöttük a kálmándi fúvószenekar, utánuk a Dsida Jenő cserkészcsapat tagjai, majd az ünneplő sokadalom. A daliás huszárok színpompás ruhái és gyönyörű lovaik idén is kiváltották az járókelők érdeklődősét: se szeri, se száma a járdáról, ablakokból, autókból fotózóknak.

A helyszínre érve Varga Sándor színművész köszöntötte a megjelenteket, majd Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök és Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzője mondott imát. Schönberger Isten áldását kérte a magyarra és a föld minden etnikumára, akiért Jézus az életét adta. Király szerint a szabadságharc nem ért véget, mert az bennünk van. Reményét fejezte ki, hogy a tavasz megújulásaként népünk, nemzetünk is megújul.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Barabás János főkonzul olvasta fel, melyben a kormányfő azt kívánja: legyen béke, szabadság és egyetértés. A folytatásban Kánya Réka szavalt el egy Wass Albert költeményt, majd Kereskényi Gábor szólt az egybegyűltekhez. A képviselő emlékeztetett arra, hogy közadakozásból tíz évvel ezelőtt sikerült felavatni a Petőfi-szobrot, méltó helyet teremtve ezzel a megemlékezésnek. Óriási tapsot váltott ki, amikor megemlítette: a tervek szerint jövőre Széchenyi Istvánnak is sikerül emléket állítani.

Kereskényi kiemelte, az elmúlt 25 évben sok mindent sikerült elérni, ám mindennek ellenére is sok még a teendő. Intő jelnek nevezte a Székely Mikó kollégium ügyét, amely azt bizonyítja: szabadságunkért, jogainkért újra és újra meg kell küzdenünk. „Román barátainknak, a többségi nemzetnek meg kell értenie: mi nem szeretnénk mást, csak itt maradni szülőföldünkön. Itt nevelni fel gyerekeinket, itt dolgozni. Fontos, hogy gyerekeink úgy gondolják, van jövőjük itthon, ne akarjanak elmenni. Ezért kell dolgoznunk, ezért kell tennünk. Közösen. Mert csak közösen győzhetünk", jelentette ki Kereskényi, hozzátéve Seszták jelenléte is mutatja: Magyarország kormánya gondoskodik a határon túli magyarokról.

A Bartók Béla Kulturális és Hagyományőrző Egyesület Kórusának éneke után Pataki Csaba szenátor folytatta az előbbi gondolatot, mondván: „kevesen tudják, hogy a magyar honvédségben közel 25.000 román közkatona is harcolt. Azért, mert március 15-ének üzenete hozzájuk is szólt. Azért harcoltak mindannyian, hogy jobb legyen nekik. A három részre szaggatott egykori Szatmár vármegyében is azért harcoltak, hogy jobb legyen az élet Szatmár vármegyében. Ezért kell dolgoznunk nekünk is", mondta. Pataki szerint a 167 évvel ezelőtti belső forradalmat folytatni kell, mert amit akkor kért a magyar nép, az ma is aktuális. „Remélem, 167 év múlva ugyanitt, ugyanennyien és ugyanezen a nyelven emlékeznek majd", fogalmazott a szenátor.

Sárvári Dániel Dsida Jenő versének elszavalását követően Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter saját emlékeit elevenítve fel mondott köszönetet azoknak, akik vasárnap részt vettek a megemlékezésen. A miniszter kiemelte, hogy 167 évvel ezelőtt a magyar emberek önállóságot, az életüket meghatározó dolgokban nagyobb mozgásteret akartak, és azt kívánták, maguk dönthessenek sorsukról. "Ez adott akkor erőt a nemzetnek, és olyan erkölcsi alapot a szabadságharcnak, amelyet külső segítséggel és óriási katonai túlerővel is alig lehetett eltiporni" A magyar embert a türelem, a kemény munka jellemzi, a mindennapokban és a családja életében biztonságra törekszik, 1848-ban azonban a nemzetért indult harcba - húzta alá a politikus, hozzátéve, ma a fegyverek helyett a nyugodt építkezésé és a fenntartható fejlődésé a főszerep. Azonban ehhez is sok erő és önállóság kell, kitartásra és bátorságra volt szükség ahhoz, hogy a magyarok országukat néhány esztendő leforgása alatt sereghajtóból sikertörténetté változtassák - jelentette ki. Seszták Miklós szerint ezt a sikertörténetet minden magyar sajátjának érezheti, mert az eredmények mögött ugyanaz a bátorság, összefogás és közös jövőkép áll, mint ami a reformkor magyarjait, vagy 1848/49 forradalmárait jellemezte.


A szatmári és az erdélyi magyarok helyzetéről azt mondta, nekik nehezebb és bonyolultabb feladatuk van, mivel kisebbségi helyzetben kell megtalálniuk a boldogulást. Tudniuk kell azonban, hogy a magyar kormány és az Országgyűlés felelőséget érez sorsuk iránt - nyomatékosította a miniszter.

Az ünnepi beszédek végeztével mindenki elhelyezhette a megemlékezés és tisztelgés koszorúit, majd utolsó programpontként a tömeg elénekelte a Himnuszt. Aztán valaki rákezdett, a végén pedig már mindenki énekelte a székely himnuszt, melynek záró soránál nem is találhatnánk jobb végszót: Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!

Galéria:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: