Tovább nőtt a skarlátgyanús diákok száma Szatmárnémetiben

Hétfőn újabb két diákkal nőtt azok száma, akik skarláthoz hasonló tünetekkel kerültek a fertőző betegségek kórházába Szatmárémetiben. A megyei közegészségügyi igazgatóság még nem erősítette meg a skarlátfertőzést, így nem beszélhetünk skarlátveszélyről. Egyelőre.

Az első skarlátgyanús tünetek október 22-én, csütörtökön jelentek meg. Mind a három érintett kisiskolás a szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola diákja.

Másnap, azaz pénteken reggel a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) járványügyi szakemberei megjelentek a törvényszék melletti iskolában. Összesen 28 torokváladék-mintát vettek és fertőtlenítő anyagot adtak át az iskola vezetőinek, hogy azzal azonnal fertőtlenítsék az intézmény osztálytermeit, mellékhelyiségeit, amit a hétvége során el is végeztek. A DSP szakemberei ezen kívül szigorúan meghagyták az iskolai rendelő munkatársainak, hogy minden reggel vizsgálják meg a gyerekeket, a fertőtlenítést pedig rendszeresen végezzék el a következő két hétben.

A szigorú rendelkezéseknek meg is lett az eredményük! Október 26-án, hétfőn újabb két gyereket találtak, akik a skarlátra emlékeztető tüneteket prezentálták: láz, torokgyulladás, hányás, nyaki nyirokcsomó-duzzanat, fej és hasfájás.

Ezt a két gyereket is a Szatmár Megyei Kórház Fertőző Betegségek Osztályára utalták be. A közegészségügyi igazgatóság szerint amíg a minták vizsgálatainak eredményei nem születnek meg, addig nem jelenthető ki biztosan, hogy skarlátról van szó...

A skarlát, vagy ahogyan régen nevezték, a vörheny egy fertőző betegség, amelyet a streptococcus pyogenes baktérium okoz és amely cseppfertőzés útján terjed. A jellegzetes tünetek néhány, akár nyolc napig is tartó lappangás után jelennek meg. A láz, torokgyulladás, hányás, nyaki nyirokcsomó-duzzanat, fej- és hasfájás mellett egy-két nap után apró, pontozott, élénkvörös színű kiütések jelennek meg a beteg bőrén, elsősorban a hónaljban és az ágyékban. A betegség kezdetét követő két hét múlva testszerte hámlani kezd a bőr. Néha ez alapján állapítják meg a skarlátot, mivel a kiütés még nem elég bizonyíték, hiszen vannak más betegségek is, amik szintén kiütéssel járnak, és sok ilyen betegség vírusos. Emellett a kiütések esetleg allergiával is magyarázhatók.

A betegség lehet súlyos, magas lázzal, erős fájdalmakkal és kifejezett kiütésekkel, de lehet enyhe is nyakfájással és kevés jellemző tünettel, sőt láz, kiütések és a nyelv elszíneződése nélkül is jelentkezhet, emiatt nem is ismerik fel mindig a skarlátot. A mandula- vagy mandulák hiányában a garatgyulladás viszont elmaradhatatlan. A 21. század elején az erős tünetekkel járó skarlát ritka.

A skarlát jól reagál a penicillinre. A beteget penicillinérzékenysége esetén makrolidokkal kezelik. A kezelés idejére a beteget el kell különíteni. A skarlát ellen nincs védőoltás. Jó hír viszont, hogy a legtöbb skarlátos beteg maradéktalanul és szövődmények nélkül meggyógyul.