Tömeggyilkos vagy bűnbak távozott az élők sorából?
Várhatóan Abdelbászet Ali Mohamed al-Megrahi volt líbiai titkos ügynök vasárnap bejelentett halálával sem zárul le a vita arról, hogy ki a felelős a csaknem negyedszázaddal ezelőtti lockerbie-i repülőgép-robbantásért, Nagy-Britannia történetének legvéresebb terrormerényletéért.
Az azóta tönkrement amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel felrobbantották; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas.
A repülőgép lángoló roncsai 11 ezer méteres magasságból a skóciai Lockerbie-re zuhantak. Az áldozatok közül tizenegy a jelentős részben letarolt kisváros lakója volt.
Amikor a géproncs becsapódott a skót városka Sherwood Crescent nevű lakónegyedében, a Lockerbie-től 23 kilométerre működő földrengésfigyelő központ szeizmográfja a Richter-skála beosztása szerint 1,9-es erősségű földmozgást jelzett.
London és Washington 1991-ben büntetőeljárást kezdeményezett két líbiai titkos ügynök ellen, akiket a pokolgép elhelyezésével vádoltak. Tripoli, ENSZ-szankciók nyomása alatt, végül kiadta a két körözött ügynököt.
Egyiküket, a 60 évesen rákbetegségben most elhunyt Megrahit - aki korábban a líbiai állami légitársaság máltai irodájának biztonsági főnöke volt - 2001. december 31-én életfogytiglani börtönre ítélte az eljáró skót bíróság, amely - a kiadatás fejében semleges ítélkezési területhez ragaszkodó líbiai álláspont miatt - Hollandiában ült össze.
Líbia vállalta 2,7 milliárd - áldozatonként 10 millió - dollár kártérítés kifizetését a hozzátartozóknak.
Megrahinak, aki mindvégig tagadta bűnösségét, az ítélet szerint legalább 27 évet kellett volna rács mögött töltenie. A skót kormány azonban - máig el nem ülő komoly belpolitikai vitákat és nemzetközi bírálatokat kiváltó döntéssel - 2009 nyarán, az elítélt előrehaladott rákbetegségére hivatkozva szabadon engedte a volt ügynököt, "méltányossági megfontolások" alapján. Amikor Megrahi hazatért, a Kadhafi-rezsim nemzeti hősnek kijáró fogadtatásban részesítette.
A skót kormány annak idején olyan orvosi szakvéleményt kapott, hogy Megrahinak három hónapja van hátra. A líbiai exügynök azonban majdnem pontosan három évet élt még szabadon engedése után, és David Cameron brit kormányfő a halálhír vasárnapi bejelentése után a BBC-nek nyilatkozva közölte: mindig is azon a véleményen volt, hogy Megrahit soha nem lett volna szabad kiengedni börtönéből.
Arról viszont még az áldozatok családtagjai sincsenek meggyőződve, hogy Megrahi személyében a tényleges felelőst ítélték el. A hozzátartozók kampányszervezetének vezetője, Jim Swire - akinek leánya, Flora halt meg a lockerbie-i merényletben - vasárnap a BBC-nek kijelentette: hosszú ideje meggyőződése, hogy "ennek az embernek semmi köze nem volt" a lockerbie-i merénylethez.
Swire és a merényletben elhunyt más áldozatok hozzátartozói közül is sokan bírálták annak idején Megrahi elítélését, azzal az érvvel, hogy "amerikai összeesküvés" volt a líbiai szál erőltetése. Többen úgy vélik, hogy a tényleges felelős a Népi Front Palesztina Felszabadításáért - Főparancsnokság (PFLP-GC) nevű, akkoriban Irán által támogatott radikális palesztin csoport lehetett.
Sokak véleménye szerint az iráni nyomot erősíti, hogy a lockerbie-i merénylet előtt öt hónappal egy amerikai hadihajó a Perzsa-öbölben tévedésből lelőtte az Iran Air légitársaság egyik utasszállító repülőgépét; a gépen utazó 290 személy életét vesztette. Irán soha nem fogadta el, hogy a szerencsétlenség tévedés következménye volt, és az áldozatok hozzátartozói közül többen annak alapos kivizsgálását szorgalmazzák, hogy a Pan Am-gép felrobbantása nem Irán bosszúja volt-e.
