2006-02-20 10:36:41• hírek • Szatmar.ro

A tej higiéniája (2)

Gazda oldal - A tej minőségét tárgyaló cikk folytatása.

Tejhigiéniai ismeretek

A tej minőségét tárgyaló cikk első részében láttuk, melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák a tej minőségét, már a fejést megelőzően, aztán fejés közben, majd pedig a fejést követő időszakban. Beszéltünk az összcsíraszámról, a szomatikus sejtekről és az erjedést gátló tejidegen anyagokról. Ebben a részben arról szeretnék beszélni, mit kell tennie a tehéntartó gazdának, annak érdekében, hogy a megtermelt tej minősége megfeleljen a tejminőséggel szemben támasztott követelményeknek.

Mint láttuk az előző részben, csiraszegény, tehát minőségi tejet csak tökéletesen egészséges tehéntől lehet nyerni. Elsődleges feladat tehát a gazda részéről a tehénállomány egészségének megőrzése, és ezen belül a tőgy egészségi állapota, amely nagymértékben függ a gazda gondoskodásától, hozzáértésétől, amik rendkívüli mértékben kihatnak a tej minőségére. A tőgy leggyakrabban előforduló megbetegedése a tőgygyulladás, vagy masztitisz. A tőgygyulladás megnöveli úgy az összcsiraszámot, mint a szomatikus sejtek számát. Ennek a betegségnek két fázisa van, a szubklinikai és a klinikai. Rendkívüli fontossága van a tőgygyulladás felismerésének már a szubklinikai stádium kezdetén. Ennek legbiztosabb jele a szomatikus sejtszám növekedése. Szubklinikai állapotban a tőgy még nem mutat elváltozást, fájdalomérzet még nincs, a tejen szemmel érzékelhető változás még nem látható. Ebben a fázisban a betegség még tökéletesen gyógyίtható. Klinikai állapotban a tőgy már érzékeny, gyulladt, a tej csomós, nyúlós, összetétele rendellenes. Az ilyen állatot gyógykezelni kell, teje fogyasztásra és ipari feldolgozásra alkalmatlan. A gyógykezelés hatékonysága ekkor már nagymértékben függ a betegség előrehaladott állapotától. Amikor a betegség már előrehaladott szakaszban van, ha a kezelés eredménnyel is jár, a tőgy tejkiválasztó szöveteinek jelentős része már visszafordίthatatlanul károsodott.

A tőgygyulladás nemcsak a tej minőségét befolyásolja, hanem a tej mennyiségének csökkenését is okozza. A beteg tőgyegyedből akár 40 %-al is kevesebb tej nyerhető, mint annak egészséges állapotában. Fokozzák a tőgygyulladással összefüggő veszteségeket a gyógykezelés költségei is. Ebből is látható, hogy célszerűbb és olcsóbb a megelőzésre koncentrálni és kizárni a termelésből minden olyan tényezőt, amely a tőgygyulladást előidézheti. Igen fontos a kialakulást előidéző okok pontos ismerete és azok elhárίtása.

Ezek az okok a következők: A fejés módja és annak végrehajtása befolyásolja a tőgygyulladás kialakulását. Kézi fejés esetén a tőgy igénybevétele kisebb, gépi fejésnél viszont az ingadozó vagy nem megfelelő vákuum, valamint az úgynevezett vakfejés, (amikor tejfolyás nincs, de a gép működik,) károsίtja leginkább a tőgyet, meggyengίtve a tőgybimbó záróizmát, miáltal a baktériumok behatolhatnak a tőgybe, előidézve a tőgyfertőzést, majd a gyulladást.  A megelőzés módja a fejőgép rendszeres karbantartása, illetve a vakfejések elkerülése. A vakfejés megelőzése a gazdától függ, aki akkor jár el helyesen, amikor a tejfolyás megszűnése után azonnal elvégzi a gépi utófejést, majd a fejőkészüléket a tőgyről leveszi.

Fejés után a tőgybimbó záróizma bizonyos ideig elernyed, és nem nyújt védelmet a baktériumok ellen. Ezért fontos a tőgybimbók fejés utáni fertőtlenίtése. Erre a célra fertőtlenίtőszerek vannak forgalomban, olyan is, amelyik egy vékony védőréteget képez a bőr felületén, és a bimbócsatornát lezárja. Ennek használatával csökkenthető az első tejsugarak baktériumszáma is.

Jó tudni, hogy a helytelen fejéssel tönkretett tőgy gyakran lesz tőgygyulladásos és a legtöbb esetben a tehén idő előtti selejtezése elkerülhetetlen.

A tartástechnológia is fontos szerepet játszik a tőgygyulladás kialakulásában. Cél a baktériumokban, kórokozókban szegény, a tehén számára is kellemes környezet megteremtése. A legelőn való tartás a legegészségesebb. Tőgygyulladást okozhat a rendszertelen trágyakihordás, a vizelet tócsákban való pangása, a nedves, szennyezett alom, mert ilyen környezetben a kórokozók rendkívüli módon elszaporodhatnak. Az istálló legyen tágas légterű, szellős, világos és tiszta. Általában olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek biztosίtják a tehén, de különösen a tőgy tisztaságát.

A takarmányozás, de főleg annak minősége befolyásolja a tőgygyulladás kialakulását. A hiányos takarmányozás károsan hat az állat betegségekkel szembeni ellenálló képességére, mert csökkennek azok az ellenanyagok, amelyek a tőgygyulladással szemben a tehenet megvédik.

A tőgygyulladás kialakulását előidézhetik a tehén egyes küllemi tulajdonságai is. Ilyenek: a tőgy felfüggesztése és alakja, annak nagysága. A tőgygyulladás gyakorisága a hibás tőgyformák esetén nagyobb, mint a szabályos alakúak esetén. A mélyen lelógó, lazán függesztett, csüngő tőgyek esetében a megbetegedések gyakoribbak. A tőgybimbók végének a talajtól legalább 45 cm-re kell lenniük.

A tőgybimbók alakja és nagysága befolyásolja a bimbócsatorna méreteit és a záróizom működését. Az optimális bimbóméret, gépi fejés esetén, az 5-6 cm-es hossz és a 20-22 mm-es vastagság.

A nagy teljesίtményű, sok tejet termelő tehén hajlamosabb a tőgygyulladásra, mert ezek az állatok a szervezetet érő külső és belső hatásokra érzékenyebben reagálnak. Az ilyen állatokat óvni kell a káros külső és belső tényezőktől.

És végül a gazda gondossága, a tehenek megfigyelése, az egészségi állapot követése, az étvágy alakulásának állandó ismerete, a fertőzési lánc megszakίtása (az istálló időközönkénti fertőtlenίtésével és meszelésével), mind fontos tényezője a tőgygyulladás elleni védekezésnek. Az első tejsugarak külön, úgynevezett próbacsészébe fejésével, és ennek a tejnek alapos megfigyelésével kiszűrhetőek a tőgygyulladásos egyedek. Az elváltozást mutató tejet az egészséges tejhez fejni nem szabad és a beteg tőgynegyedet sürgősen gyógykezelni kell. Ezt a kezelést csak állatorvos utasίtásai szerint végezzük!

Az istálló és környezetének higiéniája

Az istálló és környezete, annak rendje és higiéniája közvetlenül és közvetett módon is befolyásolja a tehenek egészségét, ami aztán kihat a tej mennyiségére és annak minőségére is. Az elhanyagolt környezetben a szennyezett állatok betegségekkel szembeni ellenálló képessége erősen lecsökken, nő az állatbetegségek előfodulásának valószίnűsége. Ilyen környezetben csak nagy erőfeszίtések árán lehet higiénikus, az egészségügyi szabályoknak minden szempontból megfelelő tejet előállίtani.

Lássuk, melyek azok a tényezők, amelyek az istállóhigiénia legfőbb meghatározói. A legfontosabb az istálló mikroflórája (az istállóban található mikroszkopikus élőlények összessége), amely a takarmányból, a trágyából, a földből stb. származnak. Ezeket az élőlényeket csίráknak nevezzük, számukat a tejben az összcsίraszám jelzi. Egyes mikroorganizmusok, különösen a vajsavbaktériumok és azok spórái a tejbe kerülve 100 fok alatti hőmérsékleten (paszteurizálással) nem pusztίthatók el és a sajtféleségekben rendellenes erjedést, puffadást idéznek elő. Különösen sok vajsavbaktériumot tartalmaz a rossz minőségű, rosszul elkészίtett erjesztett takarmány (a silózási idő elhúzódása és a nem megfelelő taposás).

Az ürülékkel, trágyával számos baktérium juthat a tejbe. A takarmányokkal a szervezetbe jutott baktériumok egy része nem pusztul el az emésztés folyamán, hanem az ürülékkel elhagyja a szervezetet. Ezek a baktériumok a tejbe kerülve súlyos tejhibákat okozhatnak. Ha a tehén fertőző betegségben szenved (gümőkor, vagy TBC, brucellózis, salmonellózis stb.) az ürülékkel távozó baktériumok a tej közvetίtésével embereket is megfertőzhetnek.

A takarmányok, az ürülék, a föld stb. baktériumai a porképződés során a levegőbe kerülnek és rárakódnak a tehenek szőrére, a fejő-berendezésekre, ahonnan a tejbe kerülhetnek és azt rendkίvűli módon befertőzhetik. A nagyobb szennyeződéseket szűréssel el kell távolίtani, még mielőtt azok teljesen fellazulnának. Így is nagyon sok kórokozó marad vissza róluk a tejben.

A tej minőségének megőrzése érdekében a gazdának be kell tartania számos szabályt, amelyek nemcsak a fejésre, hanem az egész istállókörnyezet tisztaságára vonatkoznak, mert a tej jó minőségét csak az istállóhigiénia magas színvonala és a szakszerűen végzett fejés együttesen garantálja.

Az alapvető szabályok a követezőek:
az állatok legyenek folyamatosan ápoltak és tiszták;
az istállóban történő fejés esetén az almozás, a trágya kivitele jóval a fejés előtt történjen;
közvetlenül fejés előtt és az alatt porképzéssel járó munkákat végezni nem szabad;
az istállóból a tejet a lehető legrövidebb időn belül el kell távoltani, azt szűrni, majd hűteni szükséges;
a beteg állatokat el kell különίteni, azok tejét az egészséges állatok tejével vegyίteni nem szabad;
a gyógykezelés alatt álló tehenek esetében mindég az állatorvos utasίtásai szerint járjunk el, főleg ami a tej felhasználását illeti; a tehenek komfortérzetét bő almozással kell biztosίtani.

Vajda Lajos - Kaplony

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: