2012-06-29 16:56:49• hírek • M. T. R.

Szobrot avattak Börvelyben

Erdély első Móricz Zsigmond-szobrát avatták fel péntek déltájt Börvelyben. Ady Endre Levél-féle Móricz Zsigmondhoz című versét mondta el az ünnepi esemény kezdőmomentumaként Varga Sándor börvelyi születésű színész-újságíró. Több évtizedes álom valóra válása ez - fejtette ki. Végh Balázs Béla kezdeményezésének köszönthetően, ha képletesen is, de településünk lakosa lesz Móricz Zsigmond - tette hozzá a konferanszié tisztjét is ellátó Varga Sándor.

Kiss Zoltán korábbi alpolgármestert, a község új elöljáróját szólította ezt követően a mikrofonhoz. A helyi Petőfi Sándor Általános Iskola kertjében és az út mentén álldogáló igen szépszámú hallgatósága figyelmébe ajánlotta a június 10-én megtartott választáson a legtöbb szavazatot kiérdemlő Kiss Zoltán, hogy a szoborállítás ténye az összefogásnak köszönhető. Beiktatására később, délután került sor, mindazonáltal tudatta, hogy elöljárói mandátumát a békesség, a szeretet és az együtt tevés jegyében kívánja betölteni. Az alkotás leleplezése következett. A Bíró Lajos szobrászművész által készített műalkotást Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Markó Béla költő-esszéíró, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tavaly leköszönt elnöke leplezte le, majd a püspök áldást is kért az alkotásra és annak felállíttatóira.

Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület alelnöke Móricz Zsigmondra emlékezve felidézte: a 133 évvel ezelőtt, éppen ezen a napon született író 1903 és 1906 között, a Kisfaludy Társaság megbízásából szervezett népdalgyűjtő körútjai alkalmával az akkori Szatmár megye nagyon sok, magyarok által lakott településén megfordult. A gyűjtőutakat megelőző és az azt követő dokumentálás eredményeként az 1908-ban, Borovszky Samu szerkesztésében megjelent monográfiájában terjedelmes tanulmányt írt Szatmár vármegye népe címmel. A falvakban tett látogatásait később szépírói munkásságában is kamatoztatta: műveiben nyomon követhetők a települések lakóival való megismerkedés élményei - fogalmazott beszédében az egyesület alelnöke. Megemlítette továbbá, hogy börvelyi látogatásának emlékei a Pipacsok a tengeren című ifjúsági regényében olvashatók. Börvelyen már a magyar irodalom második személyiségének állítanak szobrot - utalt a már korábban, szintén az iskola kertjében emelt Petőfi Sándor-emlékműre Muzsnay Árpád.

Immár szólhat a börvelyiekhez Móricz Zsigmond


Sróth Ödön, a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság elnöke hozzászólásában annak az örömének adott hangot, hogy Móricz Zsigmond „napsugaras szigorúságával" tekintheti ezután a börvelyieket. Amint kifejtette, az általa vezetett egyesület örömmel vett részt Végh Balázs Béla kezdeményezésében.

Mercs István, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület elnöke beszédét két, látszólag egymásnak ellentmondó kijelentésre építette: otthon lenni jó, úton lenni jó. okfejtésében rámutatott, hogy Móricz Zsigmond ugyan rendre utazott, ám mindenhol otthon tudott lenni a Kárpát-medencében. Így ő otthon volt Börvelyben is - nyomatékosította. Ennek köszönhetően olyan tájakat „fedezett fel", amelyek mindaddig ismeretlenek voltak az összmagyarságnak.

Immár szólhat a börvelyiekhez Móricz Zsigmond


Egy kálmándi diák, Óbis Kinga kedveskedett ezt követően népdalcsokorral. A lélekmelengető énekét megannyi mosoly és taps jutalmazta. A rendezvényen még szolgált a helyi református énekkar Kun Béla vezetésével. Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke, fideszes országgyűlési képviselő hangot adott azon meglátásának, miszerint a szatmáriak akkor maradhatnak meg szatmáriaknak, ha a Móricz Zsigmond-i igazságokat veszik figyelembe életükben. Merthogy ha a szívükben ott lesz Móricz, akkor ott lesznek összességében a szatmáriak is - érvelt. Kifejtette továbbá: „a mi magyarságunk, szatmáriságunk, Móricz Zsigmond-i gondolatiságunk átível mindeneket, így a határokat is". Markó Béla költő, a Szövetség korábbi elnöke mindenekelőtt gratulált a szobor alkotójának, a kezdeményezőnek, illetve azoknak, akik hozzájárultak mindehhez.

Immár szólhat a börvelyiekhez Móricz Zsigmond

Szólt arról, hogy tapasztalatai szerint a politika sok mindent javíthat, talán még többet elronthat, de a lényeges dolgokon nem változtathat. Példának azt említette meg, hogy a politika határt húzott Börvely közelébe, mindazonáltal Móricz Zsigmond ugyanaz a határ mindkét oldalán. Rámutatott: az irodalom, a kultúra, a nyelv erősebb, mint bármely hatalom. Beszélt Móricz egyik jeligeéjéről is - gyalogolni jó -, szerinte ez a gondolatiság kell ösztönözzön mindenkit, hiszen meg kell nézni a valóságot, le kell szállni a piedesztálról - nyomatékosította. Prókai Gábor, a képző- és iparművészeti lektorátus képviseletében adott annak hangot, hogy a szoborállítás vállalás, s egyben üzenet is, a jövő útirányának kijelölése. Beszélt arról is, hogy az alkotó igen nehéz döntés elébe került, hiszen egy időben két szobrának avatására is sor került. A mészkő alapzatú bronzból készült mellszobor a fiatal, magabiztos, valamint a már ismert írónak ötvözetét nyújtja az alkotó szándékai szerint. Egy szép idézettel zárta mondandóját a mátészalkai férfi: a műalkotás olyan, mint a király, várnunk kell, amíg szól hozzánk. Szerinte Móricz Zsigmond szól a börvelyiekhez.

Az esemény záró részeként koszorút helyeztek el a szobor talpazatánál.

Immár szólhat a börvelyiekhez Móricz Zsigmond

Immár szólhat a börvelyiekhez Móricz Zsigmond

Immár szólhat a börvelyiekhez Móricz Zsigmond

Immár szólhat a börvelyiekhez Móricz Zsigmond

Immár szólhat a börvelyiekhez Móricz Zsigmond

Immár szólhat a börvelyiekhez Móricz Zsigmond

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: