2015-09-29 16:13:29• hírek • Szatmar.ro

Szenzáció-e a NASA bejelentése a marsi vízről?

Keresztúri Ákos a NASA bejelentéssel kapcsolatban kifejtette, szenzáció abból a szempontból, hogy nagyon fontos felfedezés, de nem túlságosan meglepő, mivel a szakemberek már régóta vártak rá, tehát igazából a várakozásoknak megfelelően egy régóta keresett, hiányzó pontról van szó, idézi a Kossuth Rádió 180 perc című műsorát a Híradó.hu.

Kifejtette, eddigi tudásunk annyiban volt kevesebb, hogy nem volt elég bizonyítékunk a víz jelenlétére. A magasból látszott, hogy vannak folyások a Mars felszínén, amelyek időszakosan növekszenek, majd elhalnak, de nem volt színképi megerősítés az anyag összetételéről, és hogy tartalmaz-e H₂O-t. Ezt a hiányzó láncszemet találták meg ezzel a megfigyeléssel, ezáltal kiegészítették a képet, és a várakozásoknak megfelelően beigazolódott, hogy ott valóban folyékony víz lehet jelen.

Hozzátette, arra derült fény, hogy nemcsak magas, hanem alacsony szélességen is van annyi H₂O, ami esetleg ilyen folyásos képződményeket hoz létre a marsi felszínen. A következő lépés ezeknek pontosabb jellemzése: mennyi víz van ott, honnan származik, hogyan kötődik meg, stb.

Ennek alapján aztán lehet körvonalazni, hogy ez a fajta mikrokörnyezet - a szemcsék között, ahol folyékony víz van néha - milyen lehet, mennyi lehet a sótartalma. Az élettel kapcsolatos kérdezősködés szavai szerint logikus, de még nem tartunk ott, hogy ennyire konkrétan meg lehessen válaszolni az ilyen kérdéseket. Jelenleg annyi látszik, hogy a felfedezés jó nyomjelző, itt kell további vizsgálatokat végezni.

Elmondása szerint, úgy tűnik, hogy ezek a sós ásványok, úgynevezett perklorátok valószínűleg a légkörből megkötik, magukhoz „csapdázzák" a vízmolekulákat, és kedvező viszonyok esetén, a csapdázott vízmolekula-réteg olyan vastaggá nő az egyes szemcsék körül, hogy az egész rendszer síkosodik, és lassan elkezd lejtő irányba folyni.

Meg lehet becsülni, hogy egy-egy ilyen lejtőfolyás anyagában mennyi folyékony víz állt: itt jó néhány literről van szó, amelyekből jó sok mutatkozik a marsi felszínen, jelenleg nagyjából ennyit sejthetünk a felfedezésből - magyarázta Keresztúri Ákos.

A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) amerikai műhold által gyűjtött adatok elemzéséből következtettek a szakemberek a sós, folyó víz esetleges jelenlétére, amelyet már régóta feltételeztek.

Az űrszonda fekete, keskeny csíkokat észlelt, amelyek megjelennek, növekednek és lefelé haladnak néhány marsi lejtőn a bolygó legmelegebb hónapjaiban, és elhalványulnak, majd eltűnnek a marsi év további szakaszában.

Lujendra Ojha, az atlantai Georgia Műszaki Intézet kutatója és kollégái a Nature Geoscience szaklapban mutatják be eredményeiket. Elemzéseik az eddigi legkomolyabb bizonyítékai annak, hogy ha időszakosan is, de ma is lehet folyékony állapotú víz a Marson. Ennek bizonyítására az érintett lejtők behatóbb asztrobiológiai vizsgálatára van szükség a szakértők szerint.

"Felfedezésünk igazolja, hogy a víz szerepet játszik a képződmény kialakulásában. Azt nem tudhatjuk, hogy a felszín alól jön-e, lehet, hogy az atmoszférából képződik" - fejtette ki kutató. Mivel az MRO méréseit a marsi nap legforróbb szakaszában készíti, a kutatók arra következtetnek, hogy bármilyen vízmaradvány vagy a vízzel egyesült ásványok nyomai ekkorra elpárolognak.

A folyékony víz központi jelentőségű az általunk ismert élethez. A Marson már korábban is találtak vízjeget és kiszáradt vizekre utaló számos nyomot. Folyékony vizet azonban egyelőre nem figyeltek meg. A felfedezés óriási jelentőségű lenne az egykori vagy akár ma is létező marsi élet bizonyításában - vélik a kutatók.
Bár az oldat forrása és összetétele ismeretlen, a felfedezés alátámaszthatja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az égitesten létezhetnek a mikrobiális életformák létrejöttét lehetővé tévő feltételek. Amennyiben a megfigyelt lejtőkön valóban sóoldat folyik, akkor ott átmenetileg nedves körülmények uralkodnak a marsi talajon. Az oldatban a víz aktivitása azonban valószínűleg túl elenyésző ahhoz, hogy az eddig ismert mikroorganizmusok kifejlődjenek benne.

Ojha és kutatótársai megfigyelték, hogy a csak néhány méteres, keskeny csíkok általában akkor keletkeznek, ha a lejtőkön a hőmérséklet mínusz 20 Celsius-fok fölé kerül és rendszeresen akkor, ha fagypont fölé emelkedik. Már a csíkok felfedezésekor úgy vélték a szakértők, hogy feltehetőleg folyékony vízből keletkeznek, amelynek sók miatt alacsonyabb a fagypontja és a párolgási pontja.

Az eddigi mérési adatok nem voltak elegendőek a víz és a sók kimutatásához. A kutatók ezért új módszert fejlesztettek ki az új elemzéshez, és a Mars négy különböző pontján lévő vízfolyásra alkalmazták.

Áprilisban már más kutatók is jelentették, hogy a Mars talajának felső centimétereiben valamiféle sóoldat képződik. A Curiosity marsjáróval kalcium-perklorátot fedeztek fel, amely bizonyos körülmények között nedvességet von el a Mars levegőjéből, és így képes sóoldat képzésére. Az oldat aztán reggelente újra elpárolog. Az élethez valószínűleg túl kevés ez a víz és túl nagy a hideg.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
# ballagók2020 # koronavírus # baleset # helyhatósági2020 # körgyűrű
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: