Szentmise, úrnapi körmenettel

Június 11-én, csütörtökön ünnepli a katolikus egyház Úrnapját az eukarisztia tiszteletére.

Krisztus Testének és Vérének főünnepét, vagyis Úrnapját, a Szentháromság ünnepét követő csütörtökön tartja minden évben az Egyház.

Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin Egyházra a hit és a kultusz válaszaként azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétét.

Az Úrnapja ünnep gyökerei a13. századig nyúlnak vissza. Az augustinánus rendi apáca, Liége-i Juliana isteni sugallatra hivatkozva fordult az eucharisztia-ünnep létrehozása érdekében a dominikánus St-Cheri Hugóhoz, Jacques Pantaléonhoz (a későbbi IV. Orbán Pápához) és Robert de Thoret liège-i püspökhöz. Ebben az időben a püspökök beiktathattak helyi egyházi ünnepet: 1246-ban Robert püspök zsinatot hívott össze és elrendelre a Corpus Christi ünnep évente történő megtartását.

Általánosan elterjedt viszont csak Juliana és Robert püspök halála után lett az ünnep. 1263-ban egy zarándok cseh pap szentmisét tartott a bolsenai Szent Krisztina templomban. Az átváltoztatás pilllanatában kétség szállta meg, valóban Krisztus testévé válik-e a kenyér és a bor, amikor a megtört ostyából vércseppek hulltak az ostyaabroszra. A véres ostyaabroszt 1264. június 14-én Orvietóba vitték, ahol épp ott tartózkodott IV. Orbán pápa. A pápa 1264. szeptember 8-án Transiturus bullájában hirdette ki, hogy minden évben a pünkösd nyolcadát követő első csütörtökön tartsák meg az Úrnapja ünnepét.

Szatmárnémetiben június 11-én délután 7 órától ünnepi szentmisére kerül sor a Székesegyházban, majd a mise után körmenetet tartanak.

Szentmisével és körmenettel ünneplik Úrnapját