2018-05-24 11:58:57• hírek • Közlemény

Szentháromság vasárnapján

Szentháromság vasárnapja a történelmi nyugati keresztény egyházakban elterjedt ünnep, melyet a pünkösd utáni vasárnapon tartanak.

Az ünnepet legelőször Lüttichben tartották meg a 10. század elején, Magyarországon Kálmán király javasolta, majd széles körben XXII. János pápa rendelete nyomán terjedt el. Népszerűségének köszönhetően több protestáns egyház is átvette.


A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a nagybányai, régi főtéri barokk templomot - Erdély legrégibb barokk templomát -,  a nagykárolyi Szentháromság kápolnát, illetve a nántűi templomot szentelték Szentháromság tiszteletére.


Nagybányán, a plébánia az 1333-1337-es pápai tizedjegyzékben már szerepel. A városnak három temploma volt: a XIV. század első évtizedeiben épült a Szent István templom, majd a XV. században Szent Miklós és Szent Márton tiszteletére épült még két templom. 1718-ban jezsuiták telepedtek le a városban és a Szent Márton templom helyére 1766-ban építették a Szentháromság templomot. A jelenleg is a város és az egyházmegye egyik ékének számító templom búcsújára vasárnap délelőtt fél tizenkettőtől kerül sor dr. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi kara dékánjának szentbeszédével.


A nagykárolyi kápolna építését gróf Károlyi Sándor 1699-ben határozta el, és 1703-ban valósította meg. Búcsúját ő gyakran látogatta, de II. Rákóczi Ferenc is megállt itt imádkozni 1708-ban. A kápolna búcsúját vasárnap délután négy órától tartják Seffer Dániel ugocsai esperes szentbeszédével.

Hozzászólás:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: