2017-04-05 07:25:49• hírek • MTI/dpa

Sem a háború, sem a béke nem oldotta meg a konfliktusokat

Negyedszázaddal az 1992-1995-ös polgárháború után is ugyanazok a problémák Bosznia-Hercegovinában. Az ellenségeskedő politikusok ismét szócsatákat vívnak, javulásra nincs kilátás - írja a dpa német hírügynökség a 25 éve kezdődött boszniai háború kapcsán készült anyagában.

"Már régóta dezorientált, s rossz jelleme miatt mindenkivel vitázik" - jellemezte a boszniai muzulmánok második számú képviselője, Fahrudin Radoncic néhány nappal ezelőtt a legfontosabb bosnyák politikust, Bakir Izetbegovicot. Mindez csak apró példa a viták és személyes gyalázkodások széles skálájából. Egységbe forrasztó cél nincs. Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője legszívesebben már ma leválasztaná a honfitársai által ellenőrzött országrészt, a boszniai Szerb Köztársaságot Bosznia-Hercegovináról. Az országban élő horvátok nagyobb autonómiát szeretnének.

A muzulmánok teszik ki a három és fél millió lakos csaknem felét. Ők közösen a katolikus horvátokkal (a lakosság 15 százaléka) kormányozzák a másik országrészt, a Bosznia-Hercegovina Föderációt. A keresztény, ortodox szerbek teszik ki a lakosság körülbelül egyharmadát. Mindenki harcol mindenki ellen. A kedvelt turistacélpontban, a bosnyákok és a horvátok között felosztott Mostarban kilenc éve nem voltak helyi választások, mert valamelyik fél mindig megakadályozza a közös választást.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok eurómilliárdokat pumpált az országba, diplomaták és szakértők seregét delegálta oda. Az eredmény lesújtó. Kolinda Grabar-Kitarovic, Horvátország elnöke a minap a boszniai horvátok egyfajta védhatalmának a fejeként panaszkodott az állítólag szélsőséges muzulmánok miatt. A pár nappal ezelőtt Szerbia elnökévé választott Aleksandar Vucic szerint a viszonyok Bosznián belül és az államnak a szomszédokhoz fűződő kapcsolatai a 25 évvel ezelőtt kezdődött háború óta sohasem voltak olyan rosszak, mint most.

A gazdasági és szociális nyomorúságot eredményező blokádpolitika okai nyilvánvalóak. A Nyugat által (a boszniai háború lezárása, a daytoni békeszerződés elfogadtatása érdekében) kikényszerített államszerkezet életképtelenné teszi az országot: két messzemenően önálló országrész, az egyikben tíz - széles körű autonómiát élvező - kanton, és a két országrész által igazgatott város, Brcko és környéke. Az államkasszának a legtöbb pénzt a felduzzasztott közigazgatás számára kell biztosítania.

Egy átdolgozott békeszerződés elfogadását célzó újabb konferencia meghiúsul a három nép eltérő célkitűzései miatt. A bosnyákok erős egységes szövetségi államot akarnak, a szerbek ki akarnak szakadni az utált országból, a horvátok már ma inkább Horvátország felé hajlanak, s nem a főváros, Szarajevó irányába. A helyzet annyira reménytelen, hogy két évvel ezelőtt súlyos társadalmi lázongás tört ki, az államelnökség épületét is felgyújtották.

Bel- és külföldön elterjedt az a nézet, hogy minden baj gyökere az összes párt nem demokratikus szerkezetében rejlik. A pártok egy vezetőre épülnek, aki  az összes hatalmat háborítatlanul gyakorolja. Újra és újra megválasztják, ő pedig cserében gondoskodik arról, hogy hívei például álláshoz jussanak az államigazgatásban vagy állami üzemekben. Védi őket a bíróságokkal szemben, közbeszerzéseknél segíti kis magánvállalkozásaikat, s eltussolja a korrupciót. Ez az uralmi rendszer az állam, a gazdaság és az igazságszolgáltatás ellenőrzése mellett egy olyan médiarendszerre épül, amelyet a pártok egymás között felosztottak. A hirdetések irányított elhelyezésével éppúgy befolyásra tesznek szert, mint a pártot odaadóan szolgáló főnökök helyzetbe hozásával. A médiumokat ilyen formán mindig eszközként lehet használni, ha például párttagok kétes ügyeinek eltussolásáról, vagy a politikai ellenfelek elátkozásáról van szó.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: