Janusz Korczak, a híres lengyel nevelő története képekben

Szatmárnémetiben is ápolják a Korczak-hagyományt! Június 5-én kiállítás nyílt a kiváló lengyel gyógyító és pedagógus életéről a Szatmárnémeti Stea Egyesület, a Bukaresti Lengyel Intézet és a Szatmár Megyei Múzeum közös szervezésében.

Az utcagyerekekkel foglalkozó Stea Egyesület szatmári szervezete öt napos kampány keretében fordítja a lakosság figyelmét az otthontalan fiatalokra. A rendezvény keretében különféle programok várják az érdeklődőket. Hétfőn nyílt napra került sor az Octavian Goga Szociális Otthonban, június 5-én, kedd délelőtt pedig kiállítás nyílt a Vécsey-házban Janusz Korczak, a kiváló lengyel gyógyító és nevelő életéről.

A tárlat anyaga Tomek Bogacki, A gyermekek védelmezője - Janusz Korczak története című könyvének illusztrációja alapján készült a Bukaresti Lengyel Intézet munkatársai és a Varsói Grafika és Plakát Galéria egyik munkatársának közreműködésével.

A nemzetközi pedagógia már évtizedek óta kiemelten foglalkozik a mártírhalált halt nevelő, Janusz Korczak - eredeti nevén Henryk Goldszmit - életművével. „Korczak lengyel asszimiláns zsidó értelmiségi családban született 1878-ban. Szakmája a gyógyítás volt, és orvosként azok közé tartozott, akik pontosan tudták, hogy a fizikai gyógyítás nem működhet lelki gyógyítás nélkül. Kritikusan szemlélte az akkori iskolát és nevelést, és az elsők között hívta fel a figyelmet a gyermeki jogokra" - áll az első plakáton, mellyel el is kezdődik a nevelő története.

A kiállítást Felicia Grigorescu, a Megyei Múzeum Képzőművészeti Részlegének vezetője nyitott meg, majd átadta a szót Bala Cristinának, a Stea Egyesület vezetőjének, aki röviden ismertette a Janusz Korczak életét és munkásságát.

Mint megtudtuk, Korczak nagyszerű író volt. Legismertebb művei a "Hogyan szeressük a gyermeket?" és "A gyermek joga a tiszteletre" című alkotások. A Zsidó Árva-segélyező Társaság 1912-ben egy új, varsói árvaház irányítását bízta Korczakra.

„A nevelő úgy vélte, nem követeléseket kell támasztani a gyerekekkel szemben, hanem alapos megismerésükre kell törekedni, mert csak így lehet nevelni, képezni őket, mindig figyelve a bennük rejlő lehetőségekre." - magyarázta Bala. 1940-ben a zsidó árvaház lakói a varsói gettóba kerültek, majd a treblinkai haláltáborba, ahol 1942 augusztusában mártírhalált haltak. Korczak önként mondott le a menekülés lehetőségéről.

A rendezvényen jelen volt Décsei Miklós, a Szatmári Zsidó Hitközség elnöke, aki örömét fejezte ki az iránt, hogy a szatmáriakhoz is eljut a híres nevelő története. A Vécsey-ház június 9-ig ad otthont a kiállításnak, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.