Ennek értelmében Románia nem teljesíti sem az árstabilitási kritériumot, sem az államháztartáshoz kapcsolódó kritériumot, sem az árfolyam-kritériumot, sem a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot.
A konvergencia-jelentés azon hét euróövezeten kívüli tagállamra terjed ki, amelyek jogilag kötelezettséget vállaltak az euróövezethez való csatlakozásra. Ezek Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.
Konvergencia-jelentést kétévente kell kiadni, az esetlegesen folyamatban lévő euróövezeti csatlakozástól függetlenül.
Az euróövezeti csatlakozás nyílt és szabályokon alapuló folyamat. A jelentés a maastrichti kritériumok néven is ismert konvergencia-kritériumokon alapul, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 140. cikkének (1) bekezdése rögzít. A konvergencia-kritériumok közé tartozik az árstabilitás, a rendezett államháztartás, az átváltási árfolyam stabilitása és a hosszú távú kamatlábak konvergenciája. A vizsgálat emellett a nemzeti jogszabályoknak a gazdasági és monetáris unió szabályaival való összeegyeztethetőségére is kiterjed - magyarázza közleményében az EB.
A jelentés következtetései szerint Horvátország és Svédország teljesíti az árstabilitási kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot.
Ugyanakkor egyetlen tagállam sem teljesíti az átváltási árfolyamra vonatkozó kritériumot, mivel egyikük sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM II): az érintett tagállamnak az euróövezeti csatlakozást megelőzően legalább két éven át komoly feszültségektől mentesen részt kell vennie a mechanizmusban. Horvátország és Svédország teljesíti ugyan valamennyi gazdasági konvergencia-kritériumot, a fenti okból azonban nem teljesíti az átváltási árfolyamra vonatkozó kritériumot - áll még a közleményben.
Az euróövezethez való csatlakozás formai feltételeinek értékelése mellett a jelentés megállapítja, hogy a nemzeti jogszabályok Horvátország kivételével egyetlen tagállamban sem teljes mértékben összeegyeztethetőek a gazdasági és monetáris unió szabályaival.
Az EB a Szerződésben említett olyan további tényezőket is megvizsgált, amelyeket figyelembe kell venni a konvergencia fenntarthatóságának értékelésekor. Ez az elemzés megállapította, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok gazdasági és pénzügyi szempontból összességében jól integráltak az EU-ba. Néhány közülük ennek ellenére makrogazdasági szempontból sebezhető, és/vagy üzleti környezetével és intézményi keretével kapcsolatos kihívásokkal szembesül.
A közlemény megjegyzi még, hogy a koronavírus-világjárvány korlátozott hatást gyakorolt a jelentés eredményeire, mivel a jelentésben felhasznált múltbeli adatok többségükben a válság kitörése előtti időszakra vonatkoznak, a Szerződésben szigorúan meghatározott módszertani előírásoknak megfelelően.
'A ma (szerda - szerk. megj.) közzétett konvergencia-jelentés egyes országok esetében biztató haladást mutat, bár még több mérföldkövet el kell érniük, mielőtt csatlakozhatnának az euróövezethez. A Bizottság, mint mindig, kész támogatni ezeket a tagállamokat. Ezen az úton az egyik fontos mérföldkő az ERM II-höz való csatlakozás, amelyre Horvátország és Bulgária készül. Üdvözöljük e két ország ennek érdekében tett erőfeszítéseit' - nyilatkozta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos hangsúlyozta, az elmúlt hónapokban arra összpontosított az EB, hogy leküzdje az euróövezeten, illetve a tágabb egységes piacon belül fennálló gazdasági eltérést, amely a koronavírus miatti visszaesés egyenetlen jellegének következménye.
"Ma hét tagállam esetében áttekintjük az euróövezeti tagság felé mutató konvergenciát. Ez szükségszerűen szigorú folyamat, mivel a kibővített euróövezetnek erősebb euróövezetnek is kell lennie. Továbbra is fontos, hogy az országok a termelékenység és a jólét magasabb szintje felé mutató reál-konvergencia biztosításán is dolgozzanak, nem utolsósorban azon jövőorientált reformok és beruházások révén, amelyeket a Next Generation EU keretében támogatni kívánunk' - fogalmazott.