2015-01-27 10:05:03• hírek • MTI

Rendkívüli állapotot vezetett be Kijev Kelet-Ukrajnában

Az egyre súlyosbodó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus miatt az ukrán kormány hétfőn úgy döntött, hogy rendkívüli állapotot vezet be a harcok sújtotta Donyeck és Luhanszk megyékben, országosan pedig emelt szintű riadókészültséget rendelt el. Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét Kijevet tette felelőssé a konfliktus mélyüléséért, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár viszont a szövetség nevében felszólította Oroszországot arra, hogy haladéktalanul szüntesse be a szakadárok támogatását, hagyjon fel Ukrajna destabilizálásával, és tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a kormány kijevi ülésén kijelentette, a rendkívüli állapotot a lakosság biztonsága érdekében vezetik be, hogy a kormányzati szervek munkáját és a polgári védelem tevékenységét a lehető legjobban összehangolhassák. Hozzátette, hogy egységes központi irányítási rendszert alakítanak ki az állampolgárok szükség esetén történő evakuálására, átköltöztetésére, a menekültek egészségügyi és szociális ellátásra.

Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetője bemutatta újságíróknak annak a Moszkva-barát szakadárokhoz csatlakozott volt ukrán rendőrtisztnek a vallomástételét, akit a Mariupol elleni, 30 halálos áldozattal és mintegy száz sérülttel járó terrortámadásban való részvétel gyanújával vasárnap vettek őrizetbe a hatóságok.

Az ukrán állampolgárságú gyanúsított, Valerij Kirszanov - aki 2014 végéig közlekedési rendőrként szolgált - azt vallotta, hogy orosz katonai egység hajtotta végre a Mariupol elleni véres szombati tüzérségi támadást. Szavai szerint a merényletet végrehajtó szakadár egység parancsnoka egy Pepelnek, azaz Hamunak nevezett orosz állampolgárságú katonatiszt, aki az orosz fegyveres erőknél egy tüzérségi alakulat parancsnoka.

Az újságíróknak bemutattak több, Mariupolba becsapódott Grad-rakétamaradványt, amelyeken látható a jelzés, miszerint Oroszországból származnak. Közben Volodimir Polevoj, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) információs központjának helyettes vezetője kijevi sajtótájékoztatóján hírszerzési értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz légierő fokozta aktivitását az ukrán határ közelében. Elmondta, hogy a Rosztov-na-Donu városban lévő katonai repülőtéren több Il-76-os katonai teherszállító repülőgép leszállását észlelték, ismeretlen tartalmú rakománnyal. Kijelentette, hogy az orosz légierő növelte jelenlétét - Mi-24-es katonai helikopterekkel és szállítógépekkel - az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten is. Hozzátette, hogy a félsziget északi, az ukrajnai Herszon megyével határos területén található Dzsankoj város katonai repülőterén csaknem 50 orosz katonai helikoptert vontak össze.



Az orosz elnök közben egy szentpétervári egyetemen olyan kijelentést tett, miszerint az ukrán hadsereg már nem Ukrajna hadserege, hanem a NATO idegenlégiója. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Putyin kijelentését képtelenségnek nevezte.

"Nem létezik NATO-légió, az Ukrajnában levő külföldi erők oroszok, és az a probléma, hogy Oroszország felszereléssel támogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat" - mondta az észak-atlanti szövetség első számú civil tisztségviselője.

A Mariupol elleni támadásról szólva kijelentette, hogy "az ilyen, válogatás nélkül indított támadások megengedhetetlenek és elfogadhatatlanok". Elítélte a tűzszünet megsértését a szeparatisták részéről, és felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszország, minden korábbi kötelezettségvállalása és állítása ellenére, továbbra is katonai támogatással, kiképzéssel, felszereléssel és élő erővel segíti a lázadókat. Az elmúlt hetekben orosz részről fejlett haditechnikai eszközök százait juttatták el Kelet-Ukrajnába, beleértve rakétarendszereket, nehéztüzérségi eszközöket, harckocsikat, páncélozott járműveket és elektronikus hadviselési eszközöket - tette hozzá Stoltenberg.

A Kreml közben elhárította Izrael ajánlatát, hogy közvetítene Kijev és Moszkva között az ukrajnai válságban. Az orosz államfő szóvivője ezt azzal indokolta, hogy "nem lehet közvetíteni Ukrajna és Oroszország között", mert közöttük nincsen konfliktus, és "Oroszország nem részese ennek a (délkelet-ukrajnai) szembenállásnak".

Az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője hétfői tájékozatóján arról számolt be, hogy az elmúlt egy napban hét ukrán katona vesztette életét, és 24 sebesült meg a szakadárokkal vívott harcokban az ország keleti részén.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: