2011-11-23 15:11:07• hírek • MTI

Regényt írt a szatmári születésű újságró, író

Papp Sándor Zsigmond - Fotó: Fehér János

Papp Sándor Zsigmond (Radóc, 1972. május 22.) erdélyi magyar író, újságíró. Középiskoláit Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Líceumban végezte (1991), majd a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban szerzett diplomát (1995). A kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen filozófia szakot végzett. 1995-96-ban az Erdélyi Napló kulturális rovatvezetője volt; 1996-ban megnyerte a Látó című folyóirat novellapályázatát, ugyanebben az évben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nívódíját, 1997-ben a Kolozsvári Írók Társaságának debütálódíját. 1999-től néhány évig a Krónika című napilap belső munkatársa, rovatvezetője volt. 2005 óta a Népszabadság kulturális rovatának munkatársa.

A Ceausescu-diktatúra végébe, az 1980-as, 1990-es évek Erdélyébe kalauzolja az olvasót a főleg novellistaként, esszéíróként ismert Papp Sándor Zsigmond első regénye, a Semmi kis életek című kötet, amely a Libri Könyvkiadónál jelenik meg.

Papp Sándor Zsigmond az MTI-nek elmondta, a Semmi kis életek nem az első megkezdett regénye, korábban többször próbálkozott nagyobb lélegzetvételű művet írni.
Megjegyezte: a csaknem négyszáz oldalas kötet megírása mintegy hat évet vett igénybe. "Amikor a novellista regényt ír, az olyan, mintha a kispályás focistákat bekergetnék a nagypályára. Meg kell szokni, hogy hosszabbak a passzok, nagyobb a tér, más a lélegzetvétel" - magyarázta az író, aki szerint a regényírás csak az elkövetett "hibák" révén tanulható meg. "Remélhetőleg a következő könyvem már gyorsabban elkészül és nem kell újra végigcsinálni ezt a tanulási időszakot" - jegyezte meg.

Az író kitért arra, hogy bár a kötet címlapján az Erdélyi történet alcím is szerepel, szerinte a regény szinte bármelyik közép-kelet-európai diktatúrában játszódhatna. "Az erdélyiséget nem olyan könnyű fellelni a kötetben, bár talán rá lehet ismerni a Ceausescu-diktatúra jellegzetességeire" - fogalmazott Papp Sándor Zsigmond. "A nyolcvanas években voltam gimnazista, ami az ember legnyitottabb időszaka, szinte szívtam magamba a kort. A nagy kérdés inkább az volt, hogyan tudom mindezt fikcióvá átgyúrni, hiszen engem nem a dokumentálás vágya hajtott, hanem az, hogy megfogjam a diktatúra természetét" - tette hozzá.

A kötet története az 1980-as évek elejétől az 1990-es évek közepéig ível. "A könyv középpontjában egy határmenti incidens, egy szökési kísérletet áll" - ismertette a cselekményt a szerző, aki maga is egy határmenti kisvárosban, a ma Románia területén lévő Szatmárnémetiben nőtt fel. "Ezt a kísérletet mondják el a szereplők újra és újra, mindig másképpen, aminek köszönhetően egyre világosabban kiderül, miként történt valójában ez a disszidálási kísérlet" - tette hozzá.

A regény egy bérházban játszódik, ide költöznek be időről időre a regényalakok. "A könyv úgy épül fel, mint egy klasszikus dráma, amelyben a helyszín nem változik, csak a szereplők" - jegyezte meg Papp Sándor Zsigmond. Az író arról is beszélt, hogy korábban nagy hatással volt rá Bodor Ádám, Tar Sándor, Láng Zsolt prózája. "Az irodalmi előképek segítenek eleinte, de aztán sok energiába kerül eltávolodni tőlük, megtalálni a saját hangot, a szöveg saját lélegzetét" - fogalmazott.

A csütörtöki könyvbemutatón Grecsó Krisztián író beszélget Papp Sándor Zsigmonddal fél öttől a budapesti Instant nevű szórakozóhelyen; a rendezvényen a TÁP Színház művészei fognak jeleneteket improvizálni a regényből.