Primitívebb lehet az emberi kéz a csimpánzénál

Amerikai és spanyol kutatók eredményei szerint az emberi kéz primitívebb lehet, mint legközelebbi élő rokonunké, a csimpánzé.

A Nature Communications folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány megállapította, hogy míg az emberi kéz arányai alig változtak a csimpánz és ember utolsó közös őse óta, a csimpánzok és orangutánok végtagja igen sokat módosult.

Sergio Almécija, a vizsgálat vezetője és csapata azt követően jutott a következtetésre, hogy összevetette emberek, csimpánzok és orangutánok, a Proconsul heselonihoz hasonló korai emberszerűek, illetve emberősök, úgymint az Ardipithecus ramidus és az Australopithecus sediba végtagját, és annak maradványait.

Felfedezték, hogy a modern emberi kéz nem sokban különbözik a korai emberősökétől. Viszonylag hosszú hüvelykujj jellemzi a négy másik ujjhoz mérten, ezt a tulajdonságunkat gyakran emlegetik fajunk sikeressége egyik zálogának, mivel precíziós fogást tesz lehetővé. A csimpánzoknak viszont jóval hosszabb ujjaik és rövidebb hüvelykujjuk van, ami tökéletes a fákon lengedezéshez, de kevésbé hasznos a precíziós markoláshoz.

Évtizedeken keresztül úgy hitték, a csimpánzok és emberek közös ősének csimpánzszerű végtagja volt, és az emberi kéz a természetes szelekció nyomásaira reagálva módosult, hogy jobb eszközhasználókká legyünk.

A jelek szerint a gorillák is örökölték primitívebb kézstruktúránkat. Az emberi kézhez hasonlóan végtagjukon öt ujj van, köztük egy szembefordítható hüvelykujj. Lábuk is hasonló a miénkhez, öt ujjat hordoz, de nagylábujjuk szembefordítható és sokkal rugalmasabban mozgatható, mint a miénk.

Almécija és csapata azt gyanítja, az összes ma élő főemlős úgy élt túl egy kései miocénkori kihalást (12-5 millió éve), hogy bizonyos élőhelyekre specializálódott. Míg a csimpánzok és orangutánok famászó specialisták lettek, az emberek földhöz ragadtabb életmódra váltak alkalmasabbá, ahogy a gorillák is.

Míg általában hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a gorillák is idejük nagy részét fákon töltik, az igazság az, hogy idejük összesen 5-20 százalékában tesznek így. És még akkor is főképpen csak menekülés vagy táplálékszerzés gyanánt.

Az új vizsgálat megkérdőjelezi a feltételezést, miszerint a „kifinomultabb” kéz evolúciója az embereknél a csimpánzok és fajunk közös ősénél jelent meg először. Kezünk bármennyire hasznos is, talán egy sokkal primitívebb anatómiai struktúrát reprezentálhat, amely több millió éve jelen van.