Ponta alkotmányreformot tervez - frissítve

Alkotmánymódosítással csökkentené a mindenkori államfő belpolitikai szerepét Victor Ponta választási győzelme esetén egy vasárnapi osztrák lapnak adott interjúja szerint.

A román kormányfő a Die Pressének nyilatkozva azt mondta, hogy ha a választásokon további négy évre kap felhatalmazást, akkor 2013-ban "alkotmányreformot" akar véghezvinni. "A legutóbbi (belpolitikai) válság egyik tanulsága, hogy a jelenlegi alkotmány túl kevés eszközt kínál az ilyen konfliktusok feloldására" - mondta.

Kijelentette, hogy olyan államfőt szeretne, aki "a kormányzást a kormányra hagyja" és a reprezentatív feladatokra összpontosít. Mint mondta, problematikusnak tartja, ha az államfő beavatkozik, és nézete szerint Basescu elnök "ebből a szempontból erős személyiség".  Rámutatott, hogy Traian Basescu jelenlegi államfő mandátuma 2014-ben lejár. "A reform tehát nem ellene irányulna" - mondta.

"Utódának azonban meg kell értenie, nem az a feladata, hogy a kormány munkájába belekontárkodjon, hanem hogy képviselje az országot és közvetítsen a politikai táborok között" - folytatta. Ponta szerint Románia ezen a téren "tanulhatna" Ausztriától és Heinz Fischer jelenlegi osztrák államfőtől.

A miniszterelnök elismerte, hogy követett el hibát Traian Basescu államfővel való konfliktusában. "Most már megértem, hogy az események sebessége nyugtalanító volt. Ami számunkra logikus és legitim volt, az Románián kívül másként hatott" - mondta. Úgy vélekedett, a sürgősségi rendeleteket nem magyarázták meg a megfelelő módon, emellett több időre lett volna szükség. Hozzátette: "az előző kormány 140 sürgősségi rendeletet hozott, de ezen senki sem háborodott fel".

A Victor Pontát delegáló pártszövetség, a Szociál-liberális Szövetség (USL) kezdeményezésére a parlament július elején felmentette hivatalából az államfőt és népszavazást kezdeményezett a leváltásáról. A július végén megtartott referendumon ugyan a Basescu leváltását akarók óriási többségben voltak, de a részvételi arány nem érte el a minimálisan szükséges 50 százalékot. Így a népszavazást az alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította, s ezután az elnök visszatért hivatalába.