A papucsférj mindig úgy viselkedik, ahogy azt tőle elvárják, illetve ahogy a helyzet megköveteli. Alaposan megváltozott a világ. A nők többsége nemcsak otthon, a munkahelyén is keményen dolgozik. Eközben a férfiak többsége rémülten figyeli, ha párja többet is keres. De vajon papucs vagy inkább megértő férj az, aki ilyenkor háttérbe húzódva mos, főz, takarít?
Régen a klasszikus családmodellbe nem illett bele, hogy a férj port törölgessen. Ellenben általános volt az elvárás, hogy tartsa el a családot. Ma pedig sok dolgozó nő arról ábrándozik, hogy párja otthon besegítsen a házimunkába. A világ megállíthatatlanul a nők fokozottabb érvényesülése és vagyonosodása felé halad – állítják gazdasági szakemberek. Mára a pénz az önbizalom, a biztonság és a függetlenség szimbólumává vált. Bár sokáig tartott, amíg a női munkaerőt megbecsülték, az elmúlt ötven évben sok szakmában megvalósult az egyenjogúság. A férjek az esetek többségében nehezen emésztik meg az új helyzetet. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a családi életben nincs követendő példa. A pszichológusok szerint a helyzetre nem is lehet általános megoldást találni.
Egyetlen férfinak sem lehet könnyű átállni a pelenkamosásra a mamutkergetés után – tartja a mondás, amit egy amerikai felmérés igazolt. Michigani kutatók háromezer pár vizsgálata után arra a következtetésre jutottak, hogy ha a nő többet keres, és negyven óránál többet dolgozik hetente, férje ebbe szó szerint belebetegedhet, de legalábbis egészségi állapota gyorsabban romlik, mint annak előtte. Mindezt azzal magyarázták, hogy a nők a munka mellett kevésbé tudnak őrködni a család testi-lelki egészségén, a családi tűzhely melegén. A kutatás szerint még rosszabb a kép, ha a férj munka nélküli, s a nő az egyetlen kereső. A férjek egészsége ezek szerint sokkal jobban függ a nőktől, mint fordítva.
Papucsférjről akkor beszélünk egy házasságban, ha a férfi életre szólóan függ a domináns asszonytól – mondja Almási Kitty klinikai szakpszichológus. A szakember szerint tény, hogy a papucsságra való hajlam már gyermekkorban kialakul. A felnőttkori függőség modellje az anya-gyermek kapcsolatból indul. A papucs személy ebben a függőségben biztonságot, megkapaszkodási lehetőséget talál, mert valahol csorbát szenvedett önállóságának kialakulása.
A papucsférj mindig úgy viselkedik, ahogy azt tőle elvárják, illetve ahogy a helyzet megköveteli. Ez belső kötöttséget jelent, amely feszültséggel járhat. Az egyén szenved tőle, mert többnyire nem az ő személyisége érvényesül, hanem feleségéé, amely nem egyezik a saját elképzeléseivel. Minél inkább ellentétes a papucsférj egyéniségével a függőségi helyzet vagy a támasztott követelmények sora, annál nagyobb benne a feszültség, a szorongás vagy az elfojtott agresszió. Egy papucsférj esetében általában az érzelmi élet elszíntelenedik, a személyes kifejezés háttérbe szorul, az illető közönyössé válik. A papucsos szerepben gyakran az egyén vágyai háttérbe szorulnak, ami előbb-utóbb lázadásba torkollhat – gondoljunk csak a Hyppolit, a lakáj című filmre! Egy ilyen lázadás házassági krízishez, sőt váláshoz is vezethet.
A legfontosabb, hogy mindenről őszintén beszélgessetek a családban. A szeretetet nem pótolja semennyi pénz. Emlegesd mind többször és mind nagyobb megbecsüléssel azokat a dolgokat, amelyeket férjedtől ajándékba kaptál.
| Ne alázd meg kevesebbet kereső férjedet! Ne tégy soha megjegyzést arra, hogy párod kevesebb pénzt hoz a házhoz! Ne fitogtasd új ruhádat, amelyre „magad kerested meg a pénzt”! Ha a gyereknek ajándékot veszel, mindig férjeddel közös meglepetésként add át! Minden pénzügyi döntésbe vond bele párodat! Hiába kerestél többet, éreztesd, hogy a családi kassza közös! Ne mondogasd otthon, hogy mennyire fáradt vagy. Ha szeretnéd, hogy férjed kivegye a részét a házimunkából, ne parancsolgass! Mondogasd minél gyakrabban, hogy mekkora segítség neked, haa Na férjed bevásárol! Soha ne dönts egyedül abban, hogy milyen bútort vesztek, vagy éppen hová mentek nyaralni! |
