A könnyített határátkelési eljáráson kívül, a lakosság még nem igazán érzi az uniós tagság előnyeit. Ön szerint mikorra várható látványos fejlődés?
-A jövő évben már érezni fogja a lakosság is a fejlesztések mértékének megnövekedését. Eddig ugyanis uniós alapokból kifizetések még nem igazán történtek, azonban jövőre több projekt is finanszírozást nyer. Csak, hogy néhány konkrét példát említsek, egy évi huzavona után jövőre elindulhat a víz-, és szennyvíz-gazdálkodási rendszer projektje, amelyben több önkormányzat is részt vesz. Ez a több mint 100 millió eurós projekt lehetővé teszi, hogy a szennyvíz elvezetése korszerűen megvalósulhasson, illetve több településen is tiszta, egészséges ivóvíz legyen. Ezen kívül számos szociális irányú, illetve iskola felújítást célzó projekt is beindul, valamint elkezdődhet az önkormányzatok vidékfejlesztési alaphoz benyújtott, integrált pályázatainak a kivitelezése is.
Szatmár megye infrastruktúrát fejlesztő projekteket is szép számmal tett már le. Jelenleg még hány ilyen irányú projekt van előkészítés alatt?
- Valóban több projektet is benyújtottunk, útmodernizálásra 15-20 projektünk van különböző fázisban. A Regionális Operatív Program keretében, körülbelül 40 km megyei útszakasz felújítására pályáztunk már, amelyeknek több mint 30 millió euró az összértéke. Más uniós pénzalapokhoz, még kb. 60 km útfelújításra készítjük a megvalósíthatósági tanulmányokat, valamint januárban hozzávetőlegesen 40 km útszakasz felújítására vonatkozó tervezési projektet licitálunk ki. Azt is meg kell említenem, hogy sikeresen pályáztunk az Erdődi vár, és a Károlyi kastély felújítására, valamint egyéb turizmusfejlesztést érintő projekteket is tettünk már le.
Azon kívül, hogy lehetőség van pénzalapok megszerzésére, milyen más előnyei mutatkoztak meg az uniós tagságnak?
- Az uniónak van egy olyan alapelve, hogy a lakosság számára emberbarátivá kell tenni mindent, ami közszolgáltatás. Ilyen téren megyénkben is mutatkozik a fejlődés. Ha nem lennénk tagállamok, ki tudja mikorra tudná az ország megoldani a különböző csatornázási, hulladékgazdálkodási, vagy akár utaztatási problémákat. Az unióban minden valamilyen rendszer szerint kell működjön, így a területfejlesztés terén is hosszas tervezésre van szükség, hiszen mindent alaposan át kell gondolni. Nem hozhatunk fontos kérdésekben, egyik napról a másikra döntéseket. Talán az a legnehezebb, hogy az önkormányzatok munkatársai megszokják ezt a folyamatot, át kell állnunk egy egészen más gondolkodásmódra, annak érdekében, hogy a vidékünk fejlődését hosszú távon megalapozzuk.
Ha már a munkatársaknál tartunk, mennyire igényel szakembereket az uniós projektek előkészítése, illetve a megszerzett támogatások hatékony elköltése?
- Területfejlesztő szakembereket már egyetemek is próbálnak képesíteni, azonban véleményem szerint, ez is egy olyan szakma, amelyet csak gyakorlatban lehet igazán megtanulni. Elmondhatjuk, hogy Szatmár megye önkormányzataiban is kezd kialakulni egy szakgárda, azonban még közel sem állunk annyira jól, mint a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Ott körülbelül 160 okleveles területfejlesztő dolgozik, míg nálunk úgy 20-30 valóban hozzáértő személy van. Éppen ezért, nagyon fontosnak tartom a különböző projektbemutató konferenciákat, hiszen olyankor lehetőség van példát venni, az egyes települések által készített, sikerre vitt pályázatokról. Szükség van arra, hogy bátorságra kapjanak a települések vezetői, és azt mondják, ha nekik sikerült, mi is meg tudjuk csinálni. Úgy vélem, az unió nyújtotta lehetőségeket, csupán ilyen vakmerő hozzáállással tudjuk igazán kihasználni.
