Öveges József 30 éve halt meg

Harminc éve, 1979. szeptember 4-én halt meg Öveges József Kossuth-díjas tanár, fizikai szakíró, a természettudományos ismeretterjesztés kiemelkedő alakja.

1895. november 10-én született a Zala megyei Pákán, tanítócsaládban. A győri bencésekhez, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, 1912-ben lépett be a piarista rendbe. 1919-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen, 1920-ban pappá szentelték és a rend gimnáziumaiban tanított. 1946-ban kilépett a rendből, s a Közgazdasági Egyetem tanárképző intézetének fizikatanára lett, 1948-tól 1955-ös nyugdíjazásáig a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt.

Első könyvét még Tatán írta 1929-ben, Időjóslás és időmeghatározás címmel, amelyre az előfizetőket neki kellett összegyűjtenie - akár Csokonai korában. Az 1950-es évek első felétől írásaival, könyveivel, rádió- és televíziós sorozataival megalapozta az új magyar természettudományos ismeretterjesztést.

A teljesen képzetlenek számára is érthetően magyarázta el a bonyolult kísérleteket, sokat egyszerű eszközökkel, egy konyhaasztalon is el lehetett végezni. Szuggesztív tanáregyéniség volt, a televízió 1957-es megnyitóműsorában már félórát kapott, amelynek igen jó visszhangja lett. Ezután 12 éven át mutatta be közérthető, ízes magyar nyelven fizikai kísérleteit a képernyőn - milliók érdeklődését keltve fel a hangtani, hőtani, fénytani és elektromos jelenségek iránt. Havonta jelentkező műsora igazi tévésztárrá tette, a televízió 100 kérdés - 100 felelet című műsorát is vezette 1958-69 között. 1946-os megalapításától szerzője, később szerkesztője volt az Élet és Tudomány című lapnak.

Öveges a kísérletező fizikatanítás, a népművelés kiemelkedő szószólója volt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban (TIT) filmvetítéses előadásokat tartott, kezdeményezésére épült fel Bocskai út és a Zsombolya út sarkán a TIT Természettudományi Stúdiója. Az itteni tudományos játékszobát egyfajta "Csodák palotájának" képzelte el, ahol szülők és gyermekek együtt ismerkedhetnek a természet törvényeivel. Másik nagy álma a tudománybarát körök létrehozása volt, ezek a mai napig működnek. Öveges irányításával valósultak meg az új típusú tudománynépszerűsítő programok Magyarországon.

1948-ban kapott Kossuth-díjat fizikai kísérleti eszközök olcsó előállításáért, 1962-ben Bugát Pál emlékéremmel, 1970-ben SZOT-díjjal tüntették ki. Több mint harminc kötete jelent meg, válogatott írásai Nagy Öveges-könyv címmel 1989-ben láttak napvilágot. 1995-ben, születésének századik évfordulóján került forgalomba a munkásságának legfőbb értékeit bemutató CD-lemez, két éve legkedvesebb kísérleteit bemutató DVD-sorozat is napvilágot látott, amelyet a professzort bemutató portréfilm tesz teljessé.

Az 1979. szeptember 4-én elhunyt Öveges József nevét több iskola és intézmény viseli, Tatán szobra áll, emlékét őrzi az Öveges József fizikai tanulmányi verseny, melyet az általános iskolák nyolcadik osztályosai és gimnazisták számára hirdetnek meg.