2010-02-25 14:24:48• hírek • MTI

Ötven éve halt meg a helikopter feltalálója

Ötven éve, 1960. február 27-én halt meg Budapesten Asbóth Oszkár mérnök, helikoptertervező.

Az Arad megyei Pankotán született 1891. március 21-én. Már középiskolás éveiben kísérletezett repülőmodellekkel, 1912-ben Magyarországon elsőként kapott iparengedélyt repülőgép készítésére. Az első világháborúban korának legjobb hatásfokú légcsavarjait fejlesztette ki, itt került kapcsolatba a Petróczy István, Kármán Tódor, Zurovecz Vilmos (PKZ) mérnökhármassal, amely a nehézkes és sebezhető megfigyelőléggömböket felváltani hivatott helikoptereken dolgozott. A PKZ-helikopterek közül a második változat az Asbóth-féle légcsavarral már képes volt (kipányvázva) fél órán át 50 méter magasan lebegni, de a katonai bemutatón oldalhúzás miatt belengett, leesett és összetört.

Asbóth a békekötés után is folytatta munkáját, majd a repülőgyártási tilalom feloldása után üzemet alapított. Kísérleteihez azonban nem kapott állami támogatást, vélhetőleg azt nem tudták megbocsátani neki, hogy a Tanácsköztársaság idején Szamuely Tibor az ő légcsavarjával repült Moszkvába. 1928-ra készült el az ellentétes irányban forgó két merev, kivételesen jó húzóerejű légcsavarral ellátott, acélcső-vázszerkezetű AH1, amely 1928. szeptember 9-én emelkedett a levegőbe a kispesti Cséri-telepen.

Infobox
h

Bár a köztudatban a helikopter feltalálójaként él, az első hitelesen dokumentált, nemzetközileg elismert, valóban stabil repülést 1937-ben a Heinrich Focke tervezte gép hajtotta végre, az első sorozatban gyártott típus a lengyel-orosz-amerikai Igor Sikorsky nevéhez fűződik. Ők Asbóth merev forgószárnyas megoldásával szemben a lengőrotort használták, a forgó tengelyhez csuklósan illeszkedő hosszú lapátok forgás közben egymástól függetlenül emelhetők és billenthetők voltak.


h

A kerekek helyett labdákon álló gép kilenchengeres, 120 lóerős motorjával helyből, merőlegesen szállt fel, s egy órán át lebegett. Ez volt az első szerkezet, amely pilótával nemcsak függőlegesen felszállt, hanem huzamosabb ideig nagyobb magasságban, egy helyben lebegett is (jóllehet az instabil gépet biztosítókötelekkel egyensúlyozták, ennek nyomát a fényképekről kiretusálták.)

Az AH2, majd az AH3 változattal Hosszú István és Vígh Mihály pilóták összesen 200 felszállást hajtottak végre, a leghosszabb 53 perces, a legnagyobb megtett út 3 kilométer volt. Az AH4 már valamennyi tengelye körül teljesen stabil volt, s kimozdítva visszatért eredeti helyzetébe. A szponzorokat kereső Asbóth kísérleteit (kicsit "megkozmetikázott" eredményekkel) sűrűn publikálta, útjairól a világlapok is beszámoltak.

A támogatások azonban elapadtak, és 1931-ben kísérleteit fel kellett függesztenie, s amikor légcsavaros autójának halálos balesete után börtönbüntetés fenyegette, külföldre távozott. Dolgozott Angliában, Franciaországban, majd Németországban, végül 1941-ben hazatért. Az előző rendszerben mellőzött Asbóth 1949-től az Újításokat Kivitelező Vállalat munkatársa volt, számos kitüntetést kapott. 1960-ban Kossuth-díjra terjesztették fel, de a kitüntetés átvétele előtt, 1960. február 27-én meghalt.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: