2009-05-20 10:44:25• hírek • MTI

Orvos volt a világhírű krimiíró

A modern bűnügyi regény és Sherlock Holmes, minden detektívek ősének megteremtője, Sir Arthur Conan Doyle skót író százötven éve, 1859. május 22-én született.

Részeges apja miatt nyomasztó és szegény gyermekkora volt, mégis kijárta az orvosi egyetemet. 1882-től a dél-angliai Southsea-ben praktizált, de kevés páciense akadt, így unaloműzésből írogatni kezdett. 1887-ben jelent meg első detektívregénye, a Bíborvörös dolgozószoba, amelyért 25 fontot kapott - a könyvritkaságért ma árveréseken ennek ezerszeresét is megadják.

Itt mutatkozott be a mesterdetektív Sherlock Holmes, az éles megfigyelőképesség és a logikus következtetés megtestesítője, továbbá segítőtársa és krónikása, a lassú észjárású, jámbor Watson doktor. A zseniálisan különc, legendás mesterdetektívet az író éles logikájáról híres sebészprofesszoráról mintázta. Sikerét magyarázta, hogy a korábbi rémtörténetek helyett a bűnügyek feltárásában a logika, az oknyomozás és az értékelés került előtérbe.

A Holmes-történeteket 1891-től adták ki rendszeresen, a közönség követelésére Doyle-nak negyven éven keresztül kellett írnia a rejtvényszerű sztorikat. Figuráit valódi írói eszközökkel, olyan kiváló stílusban és sajátos, fanyar humorral ábrázolta, hogy sokan végül élő embernek vélték Sherlock Holmest. Amikor 1893-ban a detektív halálát lelte az ősellenségével, dr. Moriartyval folytatott küzdelemben, az olvasói felháborodás miatt kénytelen volt feltámasztani teremtményét - döntésében persze az is közrejátszott, hogy egy amerikai kiadó hatalmas készpénzelőleget ígért a folytatásért.

Hiába tette Sherlock Holmes a legtöbbet kiadott íróvá, hiába vetélkedtek műveinek példányszámai a Bibliával, ő maga nem tartotta sokra detektívregényeit. Amennyire rajongtak hőséért az olvasók, annyira ki nem állhatta ő maga, teremtményét okolta azért, hogy az áhított irodalmi sikerek elmaradtak. Próbálkozott pedig számos műfajjal: színdarabokat, történelmi regényeket, katonadalokat írt, az angol-búr háborúban szerzett élményei az angol gyarmati uralom mellett érvelő mű megírására ihlették.

A háborúban teljesített katonaorvosi és egyéb szolgálataiért 1902-ben lovaggá ütötték. Magánélete nem volt kiegyensúlyozott, két sikertelen házasságából öt gyermeke született. Első felsége tüdőbajban halt meg, egyik fia az I. világháborúban esett el, ezután az író a spiritizmus meggyőződéses hívévé vált. A sussexi Crowborough-ban halt meg 1930. július 7-én, szívrohamban.

Sherlock Holmes ugyan 1927-ben "visszavonult" vidéki otthonába és méhészkedni kezdett, londoni címére a mai napig hetente kétszáz levél érkezik. A Baker Street 221/b. a valóságban nem létezik, a 221. szám alatt az Abbey National Bank található, amely minden küldeményre udvariasan válaszol. A Baker Street 239. alatt van a Sherlock Holmes Múzeum, a kapuja felett ott díszeleg a 221/b szám is. A mesterdetektív kalandjairól még ma is készülnek filmek, színdarabok, sorozatok, magyarul is megjelent minden története.


Sherlock Holmes és Dr. Watson a detektív egyik megfilmesített történetében
Sherlock Holmes és Dr. Watson a detektív egyik megfilmesített történetében


Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: