Jeges kincskeresésnek is nevezhetnénk a négy német kutató (többek között a Földtudományi és Nyersanyagkutató Hivatal /Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe -BGR/ valamint a Hamburgi Egyetem Ásványtani Múzeum munkatársainak) kéthónapos antarktiszi expedícióját, melynek eredménye nem csak egy 31 kilogrammos vasmeteorit, hanem további 15 kisebb meteorit volt. Ez utóbbi leletek összesen másfél kilót tesznek ki. A QueenMET Expedíció kutatói kedden Németországban mutatták be szerzeményeiket.
A vasmeteorit már önmagában véve is kisebb szenzációnak számít, nem csak mérete miatt, hanem mert ezek nagyon ritkák. A talált meteoritok 95 százaléka kő, csupán 4 százalékuk vas, a fennmaradó egy százalék pedig vegyes összetételű. A vasmeteoritok sem tisztán vasból épülnek fel, rendszerint nikkel és egyéb „szennyezőanyagok” is megtalálhatók bennük.
A most talált meteorit a kutatók szerint eredetileg kétszer, de akár tízszer ekkora is lehetett; a Föld légkörébe érve ugyanis a meteoritok a súrlódás okozta égés során tömegük mintegy 60-90 százalékát elveszítik. Ezek a meteoritok valószínűleg több ezer éve a jégben pihennek, korukat csak részletes vizsgálatok után tudják meghatározni.
A vasmeteorit egykor egy vegyes összetételű égitest magja lehetett, a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygó övben. A kisbolygó övben keringő meteorok gyakran keresztezik egymás útját, ilyenkor akár ütközhetnek is, az ütközések révén pedig más pályára állnak, vagy széttöredeznek.
A vasmeteorit már önmagában véve is kisebb szenzációnak számít, nem csak mérete miatt, hanem mert ezek nagyon ritkák. A talált meteoritok 95 százaléka kő, csupán 4 százalékuk vas, a fennmaradó egy százalék pedig vegyes összetételű. A vasmeteoritok sem tisztán vasból épülnek fel, rendszerint nikkel és egyéb „szennyezőanyagok” is megtalálhatók bennük.
A most talált meteorit a kutatók szerint eredetileg kétszer, de akár tízszer ekkora is lehetett; a Föld légkörébe érve ugyanis a meteoritok a súrlódás okozta égés során tömegük mintegy 60-90 százalékát elveszítik. Ezek a meteoritok valószínűleg több ezer éve a jégben pihennek, korukat csak részletes vizsgálatok után tudják meghatározni.
A vasmeteorit egykor egy vegyes összetételű égitest magja lehetett, a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygó övben. A kisbolygó övben keringő meteorok gyakran keresztezik egymás útját, ilyenkor akár ütközhetnek is, az ütközések révén pedig más pályára állnak, vagy széttöredeznek.
SB
