Óriás rágcsálók a Szamos partján: visszatérhetnek a hódok a szatmári ártéri erdőkbe

Több mint másfél évszázados távollétet követően újra fellelhetőek a rágcsálók nyomai a szatmári ártéri területeken.

A közönséges hód Eurázsia legnagyobb rágcsálófaja. A 19. század közepén a vízszennyezésnek és a túlzott vadászatnak köszönhetően erősen megfogyatkozott a környékbeli állomány. Nem csak a prémjét használták, hanem a mirigyváladékát is, a húsát pedig feltálalták. Európában a 21. századi védelmi intézkedéseknek és az ipari környezetszennyezés csökkenésének köszönhetően fellendülőben van a számuk. A kontinensünkön a huszadik században már próbálkoztak a visszatelepítéssel. Ázsiában továbbra is óriási veszélynek vannak kitéve. Közép-Európában két-három évtizede folynak a visszatelepítési próbálkozások kisebb-nagyobb sikerrel.

A vízi életmódhoz alkalmazkodott faj kedvelt élőhelye a fás vízpart, az ártéri erdők, melyekben a Szamos is bővelkedik, bár az illegális fairtásnak és szemétlerakatoknak köszönhetően egyre csökken a számukra alkalmas természetes terület. Az elmúlt pár évtizedben nem is volt példa arra, hogy hódok népesítettek volna be szatmárnémeti és környékbeli vizes-ligetes partszakaszokat. Magyarországon jelenleg pár százas egyedszámot regisztrálnak a WWF adatai szerint, Szatmár megyében mindössze pár darabos állomány lehet jelen az eddig évek észlelései alapján.

A jó hírt, miszerint a rágcsálók ismét nekiláttak a „területrendezésnek”, a Zöld Szatmár csoportból tudhattuk meg. Az egyik alapember bejegyzésben tette közzé a képeket a vastag fatörzsek rágás-nyomairól. Babos Krisztina albuma alatt több tucat hozzászóló örvendett az ismeretlen ismerősöknek, hiszen jelenlétük is bizonyítja, természetvédelmi szempontból javuló tendenciát mutat a vidékünk.

A fényképek Szatmárnémeti „felett”, jobbra, a Kopasz part környékén készültek. A bejegyzésekben Nagykolcs térségét említették még a hódok újdonsült élőhelyéül. Az arra járóknak azt tanácsoljuk, vigyázzanak az erdei sétával, a rágcsálás következtében veszélyessé válhatnak a fák. Az állatok jelentős ökológiai kárt nem okoznak, mivel a part menti szakaszok 10-15 méteres környezetében tevékenykednek. Pár kirívó esetet tart számon a szakirodalom, mikor messzebbre is elmerészkedtek és terményeket csentek el, hogy feltöltsék a téli raktáraikat. Ezzel azonban felesleges számolnunk a pár Szamos-menti hód miatt.

Kérjük a lakosságot, ne zavarják meg az állatokat, s ne próbálják meg becserkészni, lefényképezni vagy megfogni. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy találkozhatnak velük, de hagyják is őket békében éldegélni! Vigyázzunk együtt a környék legnagyobb, de környezetbarát rágcsálóira!