Önvizsgálatra indító nőszövetségi imanap Szamos-negyeden
A Kárpát-medencei Nőszövetségi Imanap idén önvizsgálatra hívott: Hol tartanak az életfunkciók? Mennyire vagyunk fürgék, reakcióképesek? Képesek vagyunk-e együtt örülni az örülőkkel és együtt sírni a sírókkal? Illesztgetjük-e folyamatosan egymáshoz tagjainkat, vagy húzódozunk egymástól? Összehangoljuk-e megszólalásunkat, vagy torkunkra forrnak az imák? Késlekedünk-e Isten kezébe tenni tétova kezünket, mert vagy dacosságból vagy szégyellősségből sietünk eltaszítani a testvérkezet? – ezeket a kérdéseket helyezte a Kárpát-medencei imádkozó asszonyok szívére a szervező Tiszántúli Református Egyházkerület a 14. alkalommal megtartott imanapon.
A Szatmári Református Egyházmegyében a hagyományokhoz híven idén is a Szatmár–Szamosnegyedi Református Egyházközségben zajlott vasárnap a női imanap, december 1-én, vasárnap 17 órától. Idén a liturgiát és az egyházkerületükről szóló ismertető füzetet, illetve az információs anyagot a Tiszántúli Református Nőszövetség állította össze, az imanapok történetében immáron másodjára.
Az istentiszteleten Némedi Gusztáv fehérgyarmati lelkipásztor hirdette az Igét: „akkor jóra fordítja sorsodat Istened, az Úr, megkönyörül rajtad, és újra összegyűjt minden nemzet közül, amelyek közé szétszélesztett téged Istened, az Úr.” (5Móz 30,3a) A lelkipásztor igehirdetésében a bocsánatkérés fontosságára hívta fel a figyelmet és nemzetünk lelki gyógyulásált imádkozott. Ő így hívott önvizsgálatra. A lelkipásztort szép számban kisérték el Fehérgyarmatról.
Az igehirdetést követően Bogya Kis Mária házigazda–lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke köszöntötte a gyülekezetet, majd Így élünk mi reformátusok Szatmárban címmel tartott előadást a Szatmári (HU) Református Egyházmegye esperese Szalay Kont, kocsordi lelkipásztor. A magyaroszági szatmári egyházmegye több mint hetven gyülekezetében több mint ötven lelkipásztor szolgál. Az esperes fontosnak tartja azt, hogy mindegyik gyülekezet, a legkisebb is megtartsa az anyaegyházi státuszát, mivel együtt a partiumi szatmári egyházmegyével a reformáció bölcsőjét alkották. Előadásában beszélt még azokról a programokról, tevékenységekről, melyek egyházmegyében zajlanak: evangelizációk, nőszövetségi-, presbiteri-, ifjúsági találkozók, Szatmár Határok Nélkül…
Király Lajos a Szatmári (Partiumi) Református Egyházmegye esperese is köszöntötte a gyülekezetet Máté evangéliuma 11. részének első 5 versével: „Amikor Jézus elmondta parancsait a tizenkét tanítványnak, továbbment onnan, hogy tanítson és igét hirdessen a városokban. János pedig, amikor hallott a börtönben Krisztus cselekedeteiről, elküldte tanítványait, és megkérdezte tőle: Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk? Jézus így válaszolt nekik: Menjetek, és mondjátok el Jánosnak, amiket hallotok és láttok: vakok látnak, és bénák járnak, leprások tisztulnak meg, és süketek hallanak, halottak támadnak fel, és szegényeknek hirdettetik az evangélium.” Kérdéseinkben sokszor benne van a csüggedésünk, gyengeségünk és bizonytalanságunk. Jézus válasza: ne csak magadra nézz, vedd észre mit történik másokkal, így erősödik a hited. Az adventi ünnep kérdései: kit vársz az ünnepben, mit vársz az ünneptől, mit vársz a jövőben, mire alapozod az életed?
Az imanapi programot bemutatták, és az imádságokat felolvassák: Kovács Zsuzsanna, Genda Bernadett, Sipos Erzsébet, Nagy Erika és Korda Ildikó. Imádkoztak az egyéni kegyességért, a családokért, a körülöttünk élőkért, az egyház szolgálatáért. Az alkalom szeretetvendégséggel zárult.
