Uniós olajembargó Irán ellen, Szíriával szemben szigorítás

Az Európai Unió július 1-jéig késleltetett olajembargót vezet be Irán ellen, a teheráni központi bankot pedig szankció alá helyezi, hogy a rezsim ne tudja finanszírozni nukleáris programját - állapodtak meg hétfőn Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei.

Az intézkedés értelmében azonnali tilalmat mondanak ki iráni nyersolaj és olajtermékek importjáról szóló új szerződések megkötésére. Az érvényben levő szerződéseket azonban csak bő öt hónapos, július 1-jéig tartó átmeneti időszak beiktatásával mondják fel, addig tehát e szerződések alapján történhetnek kölcsönös teljesítések. A külügyminiszterek emellett megtiltották az olajipari szektorban használatos kulcsfontosságú technológia szállítását Iránba, valamint közös vállalkozások létesítését Iránnal.
Május 1. előtt felülvizsgálatot tartanak, hogy áttekintsék, nem változott-e a helyzet, továbbra is indokolt-e július elsejével életbe léptetni a teljes embargót.

A megoldás kompromisszum eredménye: a franciák eredetileg azonnal hatályos, teljes olajszállítási tilalmat akartak, az iráni olajszállításoktól erősen függő Görögország azonban egy évnél is hosszabb kivárási időt akart kikötni. Diplomáciai források szerint a kieső iráni olajmennyiséget Szaúd-Arábia pótolhatja majd.
Az Irán elleni büntetőintézkedések szigorítása kiterjed a teheráni központi bank Európában elérhető vagyonának befagyasztására és arra is, hogy az iráni központi bankkal, illetve más közintézményekkel ezentúl tilos kötni arany-, nemesfém-, illetve gyémántügyletet. Nem szabad a továbbiakban Iránnak eladni meghatározott, érzékenynek minősített, kettős rendeltetésű árucikkeket. Uniós beutazási tilalommal és vagyonzárlattal sújtottak három iráni természetes személyt, vagyonzárlattal pedig nyolc jogi személyt.

Irán tagadja ugyan, de nem tudta eloszlatni a nemzetközi közösség azon gyanúját, hogy urándúsító programja nem békés, hanem katonai célokat szolgál. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a külügyminiszteri tanácskozásra érkezve hangsúlyozta: az embargó szigorítása csupán az egyik iránya az unió tevékenységének. A másik irány a tárgyalásokra törekvés: az embargó szigorításával Teheránt lényegében az érdemi párbeszéd folytatására akarják rábírni. A nemzetközi közösség anyagilag is hajlandó lenne segíteni Iránt, ha megnyugtató módon tisztázott és ellenőrizhető lenne, hogy a nukleáris program csupán energetikai célokra irányul.    

Martonyi János magyar külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva lényegesnek minősítette az Irán elleni szankciók szigorítását. Egyúttal - Ashtonhoz hasonlóan - hangsúlyozta azt is, hogy a szankciókkal a tárgyalásokat akarják kikényszeríteni, és aki ezzel a céllal nyúl a szankció eszközéhez, az egyben kizárja a katonai opciót. A bankszankciókat illetően Magyarország kezdeményező volt, az olajembargót pedig elfogadja - tette hozzá.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Interfax hírügynökség jelentése szerint bírálta az Irán elleni "egyoldalú (uniós) szankciókat", amelyek szerinte nem fognak eredményre vezetni. "Mi mindenkit óva intünk a hirtelen lépésektől, és a tárgyalások újrakezdését kérjük" - szögezte le Lavrov.

"Mivel már az ENSZ Biztonsági Tanácsában elfogadtunk kollektív szankciókat (Irán ellen), mindenkinek ahhoz kellene magát tartania, semmit sem elvéve és semmit sem hozzátéve a közös állásponthoz" - szögezte le az orosz diplomácia vezetője, aki szerint a mostani uniós döntés egyedül az iráni népnek árthat.

A külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán áttekintették a szíriai helyzetet is. Úgy döntöttek, hogy szigorítják a Damaszkusz elleni szankciókat. Huszonkét szíriai biztonsági tisztviselővel és nyolc vállalattal bővítették a büntetőintézkedésekkel sújtott természetes, illetve jogi személyek listáját. A szankció a jogi személyek esetében az EU-ban elérhető javak zárolását - alapvetően a bankszámlák befagyasztását - jelenti, míg a természetes személyek esetében ez kiegészül uniós beutazási tilalommal. Nyilatkozatában Ashton újólag követelte a szíriai erőszak beszüntetését, és azt, hogy az Arab Liga megfigyelői akadályoztatás nélkül végezhessék munkájukat.

A délkelet-ázsiai Mianmar - a volt Burma - elleni szankciók esetében az enyhítés megkezdéséről döntöttek az uniós külügyminiszterek. Az országban ugyanis ígéretes változások indultak be az elmúlt hónapokban. Az EU azonban egyelőre nem szünteti meg az összes büntetőintézkedést, csupán a vízumtilalmi intézkedéscsomagon enyhít, mert szeretné látni a kedvező demokratizálási folyamat további kibontakozását. Mianmarban április 1-jén választásokat tartanak.

A miniszterek Andreas Reinicke német diplomata - a jelenlegi damaszkuszi német nagykövet - személyében kinevezték az EU új képviselőjét a közel-keleti béke előmozdításán fáradozó "kvartettbe". A miniszteri tanácsülésen úgy döntöttek, hogy ez év november 6-tól Patrick de Rousiers francia tábornok váltja fel a svéd Hakan Syrén tengernagyot az EU-országok vezérkari főnökeit tömörítő katonai bizottság vezetőjének tisztségében.